A Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, Kövesdy Attila kedden Budapesten, a „Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva” című konferencián jelentős adópolitikai változásokról beszélt. Kiemelte, hogy a kormány egy új vagyonadó bevezetését tervezi, amelynek jogszabálytervezete hamarosan társadalmi egyeztetésre kerül. Az államtitkár tájékoztatása szerint a szakmai szervezetek észrevételeit is várják a tervezet kapcsán.
A kormány egy egymilliárd forint értékhatár feletti, egy százalékos vagyonadó bevezetését tervezi, amely nem egyszeri jellegű lesz. Ez az adó a lehető legszélesebb körű vagyonelemekre terjedne ki, magában foglalva a céges részesedéseket, ingatlanokat és ingóságokat, függetlenül attól, hogy azok hazai vagy külföldi tulajdonban vannak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ingatlanok és vállalkozások értékének meghatározása bonyolult feladat, ezért a jogszabály részletes értékelési szabályokat fog tartalmazni, figyelembe véve a sokféle ingatlan- és vállalkozástípust.
A széles adóalap kialakításának célja, hogy megakadályozza a vagyon átcsoportosítását olyan eszközosztályokba, amelyeket esetleg kivonnának az adó hatálya alól. A szabályozás kidolgozása során kiemelt figyelmet fordítanak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményekre is. Emellett Kövesdy Attila megemlítette, hogy több más adópolitikai intézkedés is előkészítés alatt áll, amelyekről a kormány nyitott az egyeztetésre a szakmai szervezetekkel.
Az elmúlt időszakban számos adópolitikai intézkedés valósult meg, vagy van folyamatban, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét hivatottak erősíteni. Az RRF-források (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) hazahozatalához kapcsolódó adócsomag kidolgozása és az egyeztetések jelentős munkát igényeltek, melynek eredményeként több jogszabályt is elfogadtak a nyár végéig. Ezek az intézkedések hozzájárultak az uniós források lehívásához szükséges feltételek teljesítéséhez.
A bizalmi vagyonkezelés szabályozását is felülvizsgálták, amelynek célja az adótervezési célú visszaélések és kiskapuk megszüntetése volt. Az új szabályozás kötelező NAV-ellenőrzést ír elő, ezzel is erősítve az átláthatóságot és a jogkövető magatartást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére új elnököt és elnökhelyettest neveztek ki, ami az államtitkár szerint új szemléletet hozhat a szervezet működésébe, kiterjesztve az ellenőrzéseket a kisebb vállalkozásokon túlra is.
A korábbi kormányzat által elfogadott, uniós joggal ellentétes intézkedéseket is kezelni kellett, például a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradék területén. Ezek a lépések mind a jogharmonizációt, mind a fenntartható gazdasági környezet megteremtését szolgálták.
A tervezett vagyonadó jelentős hatással lehet a gazdaságra és a vagyonosabb rétegekre, mivel egy új, folyamatos adóteherrel számolhatnak az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezők. Az adó széleskörű kiterjesztése megakadályozza a vagyon áthelyezését az adóhatóság elől, ezzel biztosítva a közteherviselés egyenletesebb elosztását. A nemzetközi egyezmények figyelembevétele pedig a külföldi befektetések és a nemzetközi adózási normák betartását garantálja.
Az adópolitikai intézkedések, mint például a kata szélesebb körű elérhetővé tétele, az szja-jóváírás az alacsonyabb jövedelműeknek, vagy a jövedéki adóemelésből származó források egészségügyre fordítása, mind a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és a közszolgáltatások finanszírozását célozzák. A társaságiadó-rendszer felülvizsgálata és a fejlesztési adókedvezmények átalakítása a nagyobb vállalatok arányosabb hozzájárulását és a célzottabb gazdaságfejlesztési támogatásokat szolgálja. Ezek az intézkedések együttesen egy stabilabb és igazságosabb adórendszer kialakítását segítik elő.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az ősz folyamán további, elsősorban technikai jellegű adóváltozások várhatók. Ezek a változások a jogszabályi keretek finomítását és az adórendszer hatékonyabb működését célozzák. A kormány továbbra is elkötelezett a szakmai szervezetekkel való párbeszéd mellett, ami kulcsfontosságú a sikeres jogalkotáshoz és a gazdasági szereplők igényeinek figyelembevételéhez.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal digitalizációs fejlesztései, mint az e-áfa és a nyugtaadással kapcsolatos rendszerek továbbfejlesztése, a modernizációt és az adóadminisztráció egyszerűsítését szolgálják. A cél továbbra is a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, hogy több erőforrás maradjon a cégeknél a bővítésre és a működésre. Ezáltal a gazdaság egésze profitálhat a hatékonyabb és átláthatóbb adórendszerből, hozzájárulva a hosszú távú versenyképesség növeléséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása