A Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, Kövesdy Attila kedden bejelentette, hogy a vagyonadóról szóló jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet. A "Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva" című konferencián tartott előadásában az államtitkár részletesen ismertette a kormányzati adópolitikai terveket, amelyek között a vagyonadó bevezetése mellett számos egyéb adóügyi változás is szerepel. A szakmai szervezetek észrevételeit követően várható a jogszabálytervezet további formálása.
A kormány tervei szerint egymilliárd forint értékhatár felett 1 százalékos vagyonadót vezetne be, amely nem egyszeri jellegű adóteher lesz. Ez az adó a lehető legszélesebb körű vagyonelemekre terjed majd ki, magában foglalva a céges részesedéseket, az ingatlanokat és az ingóságokat, valamint a hazai és külföldi vagyontárgyakat egyaránt. Kövesdy Attila kiemelte, hogy az ingatlanok és a vállalkozások értékének meghatározása rendkívül összetett feladat, ezért a készülő jogszabály részletes értékelési szabályokat fog tartalmazni a különböző típusú vagyonelemekre. A széles adóalap kialakításának indoka, hogy ha egyes eszközosztályokat kivonnának az adó hatálya alól, akkor a vagyon ezekbe áramlana, torzítva a rendszert. A szabályozás kialakításánál ugyanakkor figyelembe veszik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket is, biztosítva a nemzetközi jogi összhangot.
Az elmúlt időszakban jelentős adópolitikai munka zajlott, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak hazahozatalához kapcsolódó adócsomag kidolgozása és az egyeztetések terén. Ennek eredményeként több jogszabályt is elfogadtak az augusztus végi határidőig. Fontos lépésként hatályba lépett a bizalmi vagyonkezelés újraszabályozása, amelynek elsődleges célja az adótervezési célú visszaélések és kiskapuk bezárása volt. Az új szabályozás kötelező NAV-ellenőrzést is előír, ezzel is erősítve az átláthatóságot. Emellett új elnököt és elnökhelyettest neveztek ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére, amelytől új szemléletet várnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a NAV-nak nem csupán a nyugtaadási kötelezettséget elmulasztó kisebb vállalkozókat kell ellenőriznie, hanem szélesebb körű felügyeletre van szükség. Továbbá kezelni kellett több, a korábbi kormányzat által elfogadott, uniós joggal ellentétes intézkedést is, egyebek mellett a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradék területén.
Ezek az adópolitikai intézkedések és a tervezett változások jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaságra, a vállalkozásokra és a lakosságra egyaránt. A vagyonadó bevezetése a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek és cégek számára új, rendszeres adóterhet jelent, miközben a széles adóalap biztosítja az egyenlő teherviselést és megakadályozza a vagyon átcsoportosítását. A bizalmi vagyonkezelés szigorítása és a NAV megújult vezetése, valamint az új ellenőrzési szemlélet az adóelkerülés visszaszorítását célozza, növelve az adózási fegyelmet és az állam bevételeit. A kormány célja a nagyobb vállalatok arányosabb közteherviselése, valamint a vállalkozások adóadminisztrációs terheinek csökkentése, hogy több erőforrás maradjon a cégeknél bővítésre és működésre. A szakmai szervezetekkel való folyamatos egyeztetésre való nyitottság kulcsfontosságú a sikeres és elfogadott jogalkotás szempontjából.
A közeljövőben további adópolitikai változások várhatók, amelyek a gazdaság számos szegmensét érintik. Hamarosan megjelenhet a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újraszabályozásáról szóló jogszabálytervezet, amelynek célja, hogy a kata ismét széles körben elérhetővé váljon. Ezenfelül a tervek szerint az Országgyűlés elé kerül a volt és jelenlegi politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvénytervezet is. Január elsejétől az szja-jóváírás az alacsonyabb jövedelműeknek jelent majd segítséget, a jövedéki adóemelésből származó plusz forrásokat pedig az egészségügyre fordítják. Tervezik a társaságiadó-rendszer felülvizsgálatát a nagyobb vállalatok arányosabb közteherviselése érdekében, továbbá a fejlesztési adókedvezmény átalakítását is célzottabb támogatásokkal. Az államtitkár tájékoztatása szerint ősszel további, jellemzően technikai jellegű adóváltozásokra lehet számítani. Folytatódnak a NAV digitalizációs fejlesztései, köztük az e-áfa és a nyugtaadással kapcsolatos rendszerek modernizálása, mindezzel is támogatva a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása