Kármán András pénzügyminiszter szombaton újabb fontos részleteket osztott meg a nyilvánossággal a vagyonadó tervezett bevezetésével kapcsolatban. A tárcavezető a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében ismertette a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet kulcsfontosságú elemeit. Az egyik legjelentősebb bejelentés, hogy a vagyonadóval érintett adózók a befizetendő összeg öt százalékát közcélokra is felajánlhatják. A miniszter kiemelte, hogy a kormány a vagyonadót a társadalmi felelősségvállalás eszközének tekinti, és ennek szellemében alakították ki ezt a speciális lehetőséget, hogy a befizetett forintok közvetlenül a magyar emberek javát szolgálhassák.
A vagyonadó bevezetése 2027. január 1-jén lép életbe. Az első adófizetési kötelezettség teljesítésének határideje 2027. augusztus 31. lesz, melynek alapját az idei év végi, azaz 2026. december 31-i vagyoni állapot képezi. Ez a határidő elegendő időt biztosít az érintettek számára a felkészülésre és a szükséges adminisztratív lépések megtételére.
Az új adónem azokat a magánszemélyeket és jogi entitásokat érinti majd, akiknek nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A vagyon fogalma rendkívül széleskörű, és magában foglalja a különböző típusú eszközöket. Ide tartoznak a bankszámlákon elhelyezett pénzeszközök, az ingatlanok, az ingóságok, a céges vagyon, a pénzügyi alapokban tartott befektetések, valamint a bizalmi vagyonkezelésben lévő javak is. Ez a kiterjesztett definíció biztosítja, hogy a vagyonadó valóban a legvagyonosabb rétegeket érintse, függetlenül attól, hogy vagyonukat milyen formában tartják.
A tervezet szerint a vagyonadó progresszív, kétkulcsos rendszerben működik. Azok a vagyonok, amelyek értéke egy és százmilliárd forint közé esik, egy százalékos adókulccsal adóznak. Amennyiben a vagyon meghaladja a százmilliárd forintot, az ezen érték feletti részre másfél százalékos adókulcs vonatkozik. Az adórendszer önbevallásos alapon működik, ami azt jelenti, hogy minden érintettnek magának kell elkészítenie a bevallását és befizetnie az adót, amennyiben vagyona eléri vagy meghaladja az előírt egymilliárd forintos küszöböt.
A vagyonok értékének pontos és igazságos meghatározásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt szerepet vállal. A hivatal online kalkulátorokat fejleszt és tesz elérhetővé, amelyek célja, hogy segítsék az adózókat vagyonuk felmérésében. Külön kalkulátor készül azon ingatlanok értékének megbecsléséhez, amelyek az elmúlt tíz évben nem voltak adásvétel tárgyai, így a piaci értékük nehezebben állapítható meg. Ez a támogatás hozzájárul az adózás átláthatóságához és a hibák minimalizálásához.
Az ingatlanok értékének megállapítása során specifikus szabályok érvényesülnek. Amennyiben egy ingatlan adásvétele egy éven belül történt, a tranzakciós érték képezi az adóalap meghatározásának alapját. Egy éven túl az értéket indexálással állapítják meg, figyelembe véve az inflációt és a piaci változásokat. Komplex vagy egyedi esetekben, ahol az értékbecslés különleges szakértelmet igényel, külső szakértő bevonására is sor kerülhet. A cégek vagyonának értékelésekor a beszámolókból és a vállalatok által szolgáltatott egyéb adatokból indulnak ki, a svájci adójogban is alkalmazott bevált módszereket felhasználva.
A jogszabálytervezet célja az is, hogy bezárja az esetleges kiskapukat és megakadályozza az adóelkerülést. A belföldi adózók esetében a magyarországi és a külföldi vagyonuk után egyaránt fennáll az adófizetési kötelezettség, természetesen a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek betartásával. A külföldi adózók kizárólag a magyarországi ingatlan- és társasági részesedéseik után fizetnek vagyonadót.
Különös figyelmet fordítanak arra, hogy ne lehessen a vagyonátcsoportosítással elkerülni az adófizetést. A tervezet olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy valaki a házastársa vagy kiskorú gyermeke nevére íratással rejtse el vagyonát. Házastársak esetében a fizetési kötelezettség megállapítása a családi vagyonjogi szabályok, például házassági szerződés alapján történhet. Lehetőség van arra is, hogy a pár tagjai közösen döntsenek arról, hogy a vagyon nyilvántartás szerinti tulajdonosa fizeti be az adót, vagy 50-50 százalékban megosztják egymás között a terhet. A kiskorúak vagyona a szülői felügyeletet gyakorló szülőjéhez sorolódik, kivéve, ha a gyermek saját keresettel rendelkezik, vagy örökölt vagyonról van szó.
A kormány előzetes számításai szerint a vagyonadó bevezetésétől négy év alatt mintegy 800 milliárd forintos többletbevételre számítanak a költségvetésben. Az érintettek számát 15-25 ezer főre becsülik. A vagyonadó bevezetésének gondolata már a választási kampányban is hangsúlyos téma volt, Magyar Péter miniszterelnök programjának részeként hirdette meg a milliárdos vagyonok megadóztatását. A javaslatról jelenleg is zajlik a társadalmi egyeztetés, melynek keretében a Pénzügyminisztérium várja az érintettek és a szakmai szervezetek véleményét és javaslatait. Ezzel párhuzamosan a gazdasági kamarák, mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is aggályokat fogalmaztak meg, kérve a működő vállalkozói vagyon mentesítését az adó alól, a kkv-k likviditásának védelme érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása