A Tisza-kormány által javasolt új vagyonadó 2027-től léphet életbe Magyarországon, és a tervek szerint mintegy 15 ezer adóalanyt érinthet. A Pénzügyminisztérium becslései szerint az új adónem évente körülbelül 200 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat részletei számos szakértői elemzést váltottak ki, különös tekintettel a külföldön élő magyarokra és a külföldi illetőségű magánszemélyekre gyakorolt hatására.
Az új adótervezet szerint a külföldi illetőségű magánszemélyek magyarországi ingatlanjaik, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogaik, valamint a magyar cégekben lévő részesedéseik után is adózhatnak. Baráti Ákos, a Jalsovszky partnere kiemelte, hogy a külföldiek adóztatása kényes egyensúlyt igényel: a túl szűk szabályozás versenyhátrányt okozhat a hazai vállalkozásoknak, míg a túl széles körű adóztatás mérsékelheti a külföldi befektetéseket.
A tervezet különleges rendelkezéseket tartalmaz a külföldre költöző magyar állampolgárokra vonatkozóan. Eszerint csak az a magyar állampolgár minősül külföldinek, aki már legalább tíz éve külföldön él. Ez azt jelenti, hogy a nyolc éve külföldön élő magyarok továbbra is adóalanynak minősülhetnek, függetlenül attól, hogy már évek óta külföldön adóznak és esetlegesen nincs már szoros kötődésük Magyarországhoz. Illés István, az APELSO Wealth Management társalapítója szerint a külföldiek adókötelezettsége szélesebb a vártnál, azonban a gyakorlatban sokan elkerülhetik az adófizetést.
Az adótervezet bevezetése körüli vita az elmúlt napokban felerősödött. A kormány kezdeti becslései szerint az éves bevétel 300-600 milliárd forint között mozgott, de a később kiszivárgott információk, majd a hatástanulmány már 150-200 milliárd forintos éves bevétellel számolt, négy évre vetítve pedig 800 milliárd forinttal. Baráti Ákos hangsúlyozta, hogy egy teljesen új adónem bevezetése rendkívül bonyolult feladat, és a bevétel előrejelzése még ennél is nehezebb, megbízható adatok csak 2027 őszére várhatók.
A nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlenek az ehhez hasonló szabályozások. Az Egyesült Királyságban például 2025 áprilisa óta az örökösödési adó a hosszú távú tartózkodáshoz kötődik. Aki az elmúlt húsz évből legalább tízben brit illetőségű volt, annak teljes vagyona adóköteles, és ez a kötelezettség az elköltözés után is fennmarad 3-10 évig, attól függően, mennyi időt töltött az országban.
Az adótervezet jelentős feszültséget okozott a vállalkozói körökben, és felmerült az adó mérséklésének ötlete. A jogszabálytervezet részletes rendelkezéseket tartalmaz az adóelkerülés megakadályozására. Baráti Ákos szerint kérdéses, hogy jelentős vagyonokat mennyire lehet majd elrejteni az adóhatóság szeme elől, ugyanakkor a színlelt ügyletek nem vezetnek célra, a vagyon tényleges elajándékozása pedig drágább megoldás lehet az 1%-os adó megfizetésénél.
A tervezet azonban bizonyos esetekben támogatja a vagyon átstrukturálását. A családtagok külön adóalanynak minősülnek, így egy jelentősebb családi vállalat is kikerülhet az adóztatás alól, ha az a családtagok tulajdonában van. Minden felnőtt családtagnak, beleértve mindkét házastársat is, külön jár az 1 milliárd forintos mentesség. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes, ami lehetővé teszi a vagyon adómentes felosztását a családon belül. Például egy 3 milliárd forintos vagyonnal rendelkező szülő két felnőtt gyermekének 1-1 milliárd forintot ajándékozva nullára csökkentheti a család éves vagyonadóját.
A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok önálló adóalanyként szintén 1 milliárd forintos mentességgel rendelkeznek, ami elkülönül a családtagok személyes mentességétől. Ez kedvező hír az öngondoskodást és a generációváltást célzó megoldásoknak. A nem tőzsdei cégrészesedések értéke kisebbségi kedvezménnyel csökkenthető: 33-50 százalékos részesedésnél 25, 33 százalék alatt 30 százalékkal. Ez a kedvezmény mindenkinél a saját részesedése alapján számolandó, nem kell összeadni a családtagok részesedését, ami ösztönzi a következő generáció időbeni tulajdonossá válását a családi vállalkozásokban.
Az adóalanyok reakcióját a szigorú és részletes jogszabálytervezetre egyelőre nehéz felmérni. Bár felmerült a külföldre költözés és a magyarországi eszközök értékesítése, ez várhatóan csak keveseket érint, és számos adókockázattal jár. A hamis külföldi lakcím bejelentése bírságokkal járhat, ezért nem javasolt. Az adóhatóság gazdasági tartalma alapján vizsgálhatja a vagyonadó bevezetése utáni ügyleteket, ami korlátozza a színlelt megoldások hatékonyságát.
Pozitívumként említhető, hogy a vagyon értékét a 2026. december 31-i állapot szerint kell megállapítani, és a vagyonadót csak az osztalékfizetési szezont követően, augusztusban kell befizetni. Ez némi mozgásteret biztosít az érintetteknek a likviditás tervezésére és biztosítására. A tervezet a családi gondoskodást és a generációváltást támogatja, ugyanakkor a vagyon egyben tartását hátráltatja, különösen a lakott ingatlanra vonatkozó mentesség hiányában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása