A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése rávilágít, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős összegeket fordítottak a magyar közúti infrastruktúra fejlesztésére. Ennek ellenére a teljes úthálózat burkolatának minősége nem mutatott érdemi javulást 2013 óta.
Bár az autópályák hossza jelentősen bővült, és régiós szinten is kiemelkedővé vált, a GKI szerint a jövőben sokkal inkább a meglévő utak állapotának javítására kellene fókuszálni az új építések helyett.
A GKI vizsgálata szerint 2013 óta közel 1400 kilométerrel nőtt a hazai úthálózat, amelyből mintegy 330 kilométer autópálya. Ezzel a magyar gyorsforgalmi hálózat kiterjedtsége, amely jelenleg 1871 kilométer, megelőzi a többi visegrádi országét és Ausztriáét is.
A mennyiségi növekedés ellenére azonban a minőségi mutatók aggasztóak maradtak. Míg 2013-ban a teljes úthálózat 49 százaléka volt „rossz” burkolatállapotú, ez az arány 2025-ben is 43 százalékot tett ki. A „nem megfelelő” kategóriába tartozó utak hossza ezer kilométerrel csökkent tizenkét év alatt, de továbbra is 8 százalékot képvisel, míg a „tűrhető” minőségű utak aránya 12 százalék.
A jó minőségű útszakaszok hossza ugyan 7 ezer kilométerrel nőtt, főként uniós források felhasználásával, de az alacsony minősítésű utak aránya továbbra is meghatározó. A kormány idei tervei szerint 570 kilométernyi utat újítanak fel, ami a 32,7 ezer kilométeres hálózatnak mindössze 1,7 százaléka, így a teljes hálózat felújítása a jelenlegi tempóval 59 évet venne igénybe.
Az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját elsősorban a nagyvolumenű beruházások és gyorsforgalmi útfejlesztések jellemezték. Az állami közúti költségek mindössze 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg a fennmaradó 72 százalék új beruházásokra fordítódott.
Ez a beruházásközpontú megközelítés részben azzal magyarázható, hogy az új fejlesztésekre könnyebben lehetett uniós forrásokat elnyerni. Emellett a nagyobb volumenű projektek kedvezőbb árazást és nagyobb kivitelezői érdeklődést generáltak, ami a nagyobb cégek számára is előnyösebb volt, mint sok kisebb felújítási munka.
Makrószinten Magyarország a régiós országokhoz képest többet költött utakra, és uniós szinten is előkelő helyen áll a GDP-arányos ráfordításban, évente átlagosan a GDP 1,1 százalékát fordítva erre 2010 és 2024 között. Míg más V4-országokban stabil volt a költés, Magyarországon ciklikusabb, ingadozóbb pályát mutatott, kiemelkedően sok forrással 2017-2021 között, majd csökkenéssel 2020-tól.
A közlekedési infrastruktúra minősége alapvető feltétele a gazdasági növekedésnek és a versenyképességnek. A jó minőségű úthálózat csökkenti a tranzitidőket, ezzel növelve a gazdaság hatékonyságát. Magyarországon a közút bonyolítja le a legnagyobb forgalmat: a belföldi áruszállításban 81 százalékos súlyt képvisel, míg a helyközi személyszállításban a busz-vonat arány 66-34 százalék a busz javára.
A logisztikai hatékonyság és a belső területi kohézió szempontjából nem csupán a gyorsforgalmi utak, hanem a fő- és alsóbbrendű úthálózat minősége is kritikus. Bár a gyorsforgalmi lefedettség kiemelkedő, a mellékutak rossz állapota jelentős kihívást jelent.
A GKI szerint a magas ráfordítási szint ellenére sem történt érdemi minőségi áttörés a teljes úthálózaton, ami a mellékúthálózat dominánsan rossz burkolatállapotában is megmutatkozik.
A GKI elemzése alapján az úthálózat legalább megfelelő állapotának eléréséhez összességében több mint 9,4 ezer milliárd forintos forrásra lenne szükség. Egy tízéves program keretében ez évente a 2016-os költségvetés 6,3-szorosát jelentené, figyelembe véve azt is, hogy közben a ma még megfelelő utak egy része is leromolhat.
Az új kormányzat előtt álló fő feladat tehát a rossz állapotú utak feljavítása és a meglévő infrastruktúra megfelelő karbantartása. A közlekedéspolitika elsődleges célja a jövőben nem az új, tőkeintenzív hálózat kiépítése, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat célzott és szisztematikus felújítása kellene, hogy legyen.
Az intézet hangsúlyozza az uniós szinten is kiemelkedő GDP-arányos költés hatékonyabb felhasználásának fontosságát, mivel az utak mennyisége és a gyorsforgalmi lefedettség már most is kiemelkedő Magyarországon, de a minőség elmarad a kívánatostól.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása