Az amerikai Federal Reserve szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből kiderült, hogy az Egyesült Államok a közös jenintervenció során kizárólag a pénzügyminisztérium forrásait vette igénybe. Ez azt jelenti, hogy a jegybank saját portfóliója, amely államkötvényeket és egyéb értékpapírokat tartalmaz, nem volt érintett az akcióban.
A Bloomberg beszámolója szerint a New York-i Federal Reserve Bank a július végi beavatkozás során „kizárólag az amerikai pénzügyminisztérium fiskális ügynökeként” járt el. A Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) szerdán közzétett jegyzőkönyve ugyanakkor nem részletezte a beavatkozás pontos időzítését és volumenét.
Az Egyesült Államok és Japán közös devizapiaci beavatkozására azt követően került sor, hogy a japán jen az 1980-as évek óta nem látott mélypontra gyengült a dollárral szemben. Ez volt az első közös tokiói-washingtoni jenintervenció közel három évtizede, amely a jen árfolyamának stabilizálását célozta.
Scott Bessent pénzügyminiszter korábban „jelképes” összegnek nevezte az amerikai részvételt, hangsúlyozva, hogy a lépés az Egyesült Államok érdekeit szolgálta. A japán pénzügyminisztérium adatai szerint Tokió az augusztus 26-ig tartó egy hónapos időszakban rekordösszegű, 15,4 billió jen, azaz mintegy 97,5 milliárd dollár értékben avatkozott be a devizapiacon.
A jen gyengülése hosszú ideje komoly kihívást jelent a japán döntéshozók számára, mivel jelentősen növeli az importárakat és ezzel együtt a háztartások megélhetési költségeit. Ez a gazdasági nyomás indokolta a japán kormány és jegybank beavatkozását a devizapiacon.
A jen gyenge árfolyama korábban politikai vitákat is kiváltott. Donald Trump korábbi amerikai elnök például bírálta a gyenge jent, azzal érvelve, hogy az tisztességtelen kereskedelmi előnyhöz juttatja a japán gyártókat a nemzetközi piacon. A devizapiaci beavatkozások célja, hogy mérsékeljék ezeket a gazdasági és politikai feszültségeket.
Az amerikai pénzügyminisztérium forrásainak felhasználása a Fed portfóliója helyett fontos üzenetet hordoz a piacok számára. Ez a megközelítés eltér a hagyományos jegybanki beavatkozásoktól, és azt jelzi, hogy a beavatkozás egy fiskális döntésen alapult, nem pedig monetáris politikai lépésen.
Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyaránt jelezte, hogy szükség esetén készek az újabb intervencióra. Ez a nyilatkozat azt mutatja, hogy mindkét ország elkötelezett a jen stabilitásának megőrzése mellett, és készen állnak további lépésekre, ha a piaci körülmények ezt indokolják.
Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az intervenció önmagában nem feltétlenül képes tartós fordulatot hozni a jen árfolyamában. Amennyiben a japán jegybank (Bank of Japan) nem tud lépést tartani az amerikai jegybank (Fed) szigorítási ütemével, a jen akár a 160-as szintig is visszagyengülhet a dollárral szemben.
A japán fizetőeszközt emellett Takaicsi Szanae miniszterelnök expanzív költségvetési terveivel kapcsolatos aggodalmak is nyomás alatt tartják. A piaci szereplők figyelemmel kísérik a japán gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek jelentősen befolyásolhatják a jen jövőbeli árfolyamát. A jen szerdán a 157,95-ös szinten forgott a dollárral szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása