Az Európai Unió vámreformja a közelmúltban lépett hatályba, melynek értelmében várhatóan novembertől új kezelési költséget vezetnek be az unión kívülről érkező, kis értékű csomagokra. A jogszabály célja, hogy fedezze a hatóságok megnövekedett költségeit, melyeket az internetes kereskedelem példátlan növekedése okoz. Az intézkedés fokozatosan kerül bevezetésre, és jelentős változásokat hozhat a nemzetközi online vásárlások terén.
Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy az uniós vámreform hatályba lépett, miután az Európai Parlament a múlt héten megadta az utolsó szükséges jóváhagyást. A jogszabályt kihirdették, és hétfőtől kezdődően fokozatosan alkalmazzák a gyakorlatban. A reform egyik kulcseleme egy fix kezelési díj bevezetése, amelyet az EU-n kívülről érkező kis küldeményekre szabnak ki, a hatósági költségek fedezésére.
Ezt a fix díjat várhatóan novembertől kezdik alkalmazni, pontos mértékét az Európai Bizottság egy későbbi másodlagos jogszabállyal fogja meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy az EU már 2024 júliusában bevezetett egy ideiglenes, 3 eurós vámot a kis értékű csomagokra, amely 2028 nyaráig marad érvényben. A reform értelmében az unión kívüli webáruházak importőrnek minősülhetnek, ami azt jelenti, hogy nekik kell majd fizetniük az új díjakat.
Azonban a webáruházak csökkenthetik költségeiket, ha nem egyenként, csomagonként küldik az árukat, hanem tömegesen, típusonként hozzák be őket az EU-ba, majd uniós raktárakból osztják szét. A reform hosszú távú célja, hogy legkésőbb 2031-re egy közös, uniós informatikai vámrendszer váltsa fel a jelenlegi 27-féle nemzeti rendszert. Emellett egy új uniós vámhatóság is létrejön Franciaországban, Lille városában, ami tovább centralizálja a vámügyintézést.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a reformra azért volt szükség, mert a hatóságoknak évente több milliárd csomagot kell kezelniük. Az internetes kereskedelem robbanásszerű növekedése miatt példátlan mértékben nőtt a kisebb értékű csomagok behozatala, ami túlterheli a meglévő rendszereket. Bár a bizottsági közlemény nem nevezte meg konkrétan, a jogszabály parlamenti felelőse, Dirk Gotink kifejezetten a kínai csomagok okozta problémákra hívta fel a figyelmet.
Gotink szerint ezek a küldemények túlterhelik a hatóságokat, és gyakran nem felelnek meg az uniós szabályoknak. Elmondása alapján csak 2025-ben várhatóan 5,8 milliárd ilyen küldemény érkezik majd, ami napi 16 millió csomagot jelent. Hozzátette, hogy a júliusban bevezetett 3 eurós ideiglenes vám már érezhetően visszafogta a csomagok áramlását, jelezve az intézkedések hatékonyságát.
A PwC elemzése rávilágít arra, hogy a júliusban bevezetett 3 eurós vám nem fordította el jelentősen a magyar vásárlókat a külföldi webáruházaktól. A felmérés szerint az EU-n kívülről vásárlók mindössze hat százaléka tervezi, hogy teljesen felhagy ezekkel a rendelésekkel. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók rugalmasan alkalmazkodnak az új feltételekhez, és továbbra is keresik a nemzetközi online vásárlás előnyeit.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a vevők tudatosabban terveznek: több ajánlatot hasonlítanak össze, és alaposabban mérlegelik a teljes költséget a vásárlás előtt. Az alkalmazkodás már a számokban is megmutatkozott: az idei második negyedévben mintegy 750 ezerrel csökkent az EU-n kívülről érkező csomagok száma az első negyedévhez képest. Ezzel párhuzamosan az EU-n belülről érkező rendelések volumene több mint 1,25 millió darabbal nőtt, ami jelentős átrendeződésre utal.
Ez a forgalomátrendeződés azt jelenti, hogy a rendelések egy része európai raktárakba, illetve más értékesítési és logisztikai csatornákra terelődött. Egyes nemzetközi cégek már létrehoztak EU-n belüli raktárakat, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz és megőrizzék versenyképességüket. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék az új díjakat, és gyorsabb szállítást biztosítsanak az uniós vásárlóknak.
Az elemzések szerint a kínai platformokról elmaradó rendelésekből felszabaduló kereslet nem feltétlenül a magyar webáruházaknál jelenik meg. Ehelyett elsősorban más nemzetközi szereplők profitálhatnak ebből a változásból. A vásárlók, akik korábban kínai oldalakon választottak termékeket, most gyakran más nemzetközi platformokon szerzik be azokat.
Példaként említhető az Allegro, egy lengyel cég, amely a legtöbb új vásárlót vonzotta. Az Allegro ezzel megelőzte a romániai gyökerű eMAG-ot, a Csehországból indult Alzát, valamint a hazai webáruházakat is a versenyben. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az uniós vámreform hosszú távon átalakíthatja az európai e-kereskedelmi piacot, előtérbe helyezve az EU-n belüli logisztikai hálózatokkal rendelkező szereplőket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása