Az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke friss jelentésében kritikusan értékelte a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó NextGenerationEU uniós alap, azon belül is a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) végrehajtását. Különös figyelmet fordítottak a 2022 májusában indított REPowerEU tervre, amelynek fő célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos függetlenedés és a tiszta energiára való gyors átállás. A számvevők megállapítása szerint a terv végrehajtása akadozik, és a kitűzött célok eléréséhez szükséges beruházások jelentős része elmaradt.
A számvevőszék kiemelte, hogy a 27 uniós tagállam a REPowerEU célkitűzéseihez szükséges 300 milliárd euró összegű beruházásnak még az egyötödét sem, mindössze 54,3 milliárd eurót kötött le. Ez az alacsony lekötési arány arra utalhat, hogy a beruházási igényeket túlzottan becsülték meg, vagy a célkitűzéseket nem lehet hatékonyan gyakorlati intézkedésekké alakítani. A jelentés szerint a terv irányítási kerete nem biztosít megfelelő eszközöket a hatékony végrehajtáshoz és az eredmények megbízható nyomon követéséhez.
Továbbá, a legtöbb tagállami terv nem tartalmazott konkrét, mérhető intézkedéseket az uniós célkitűzések támogatására. A megújulóenergia-termelési kapacitás növelése terén elhanyagolható eredmények születtek, messze elmaradva a 103 GW-os céltól. Hasonlóképpen, a hálózati összekapcsolhatóság fejlesztésére mindössze három intézkedést találtak két tagállamban, melyek közül egyet később vissza is vontak.
Az orosz energiaimport csökkenése elsősorban az uniós szankcióknak tudható be, ám a számvevők rámutattak, hogy nem teljesen világos, mennyi orosz olaj jut be az EU-ba nem uniós országokon vagy úgynevezett árnyékflottákon keresztül. Az orosz gázimport is visszaesett, bár egyes tagállamok 2024-ben több orosz gázt importáltak, mint az ukrajnai háború kitörése előtt. Az energiaimport mérséklődéséhez hozzájárultak más tényezők is, mint például a sorozatos enyhe telek és a magas energiaárak miatti csökkenő fogyasztás.
A REPowerEU tervet 2022 májusában hozták létre azzal a céllal, hogy az Európai Unió gyorsított ütemben szabaduljon meg az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségétől. Ez a kezdeményezés a NextGenerationEU gazdasági helyreállítási alap, azon belül is a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretein belül valósul meg. Az alapvető célkitűzés a tiszta energiára való átállás felgyorsítása, az energiabiztonság növelése és az orosz import fokozatos megszüntetése volt.
A terv ambiciózus célokat tűzött ki, jelentős, mintegy 300 milliárd eurós beruházási igényt feltételezve az energiarendszer átalakítására. Ez az összeg magában foglalta a megújuló energiaforrásokba, az energiahatékonyságba és az infrastruktúra fejlesztésébe történő befektetéseket. A kezdeményezés az ukrajnai háború kirobbanása utáni gyors reagálás részeként jött létre, hangsúlyozva az energiaszuverenitás fontosságát.
A számvevőszéki jelentés megállapításai azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert rávilágítanak az uniós szintű energiastratégiák végrehajtásának kihívásaira. Az alacsony beruházási lekötés és a gyenge irányítási keret megkérdőjelezi a kitűzött célok elérhetőségét a tervezett ütemben. Amennyiben a tagállamok nem mozgósítanak elegendő forrást és nem dolgoznak ki konkrét intézkedéseket, az EU energiafüggetlenségi és klímacéljai veszélybe kerülhetnek.
Fontos felismerés, hogy az orosz energiaimport csökkenése nem kizárólag a REPowerEU terv közvetlen hatásának köszönhető. A szankciók, az enyhe telek és a magas energiaárak mind hozzájárultak a fogyasztás mérséklődéséhez és az import visszaeséséhez. Ez azt jelenti, hogy a terv közvetlen, mérhető eredményei szerényebbek lehetnek, mint azt eredetileg gondolták. A jelentés rávilágít a tagállami tervek hiányosságaira is, amelyek nem mindig illeszkednek az uniós szintű stratégiai célokhoz.
Az Európai Számvevőszék jelentése összességében azt sugallja, hogy a REPowerEU terv eddig nem érte el az eredetileg ígért mértékű változást. Bár az alap forrásai bizonyosan segítettek felgyorsítani néhány fontos tagállami projektet, a tiszta energiára való átállás felgyorsításában és a megújulóenergia-termelési kapacitás jelentős növelésében kevés előrelépés történt. A 103 GW-os megújulóenergia-kapacitás célkitűzéstől való jelentős elmaradás, valamint a hálózati összekapcsolhatóság terén tapasztalható hiányosságok aggodalomra adnak okot.
A jelentés felhívja a figyelmet a hatékonyabb koordináció és a konkrét, mérhető célkitűzéseket tartalmazó tagállami tervek szükségességére. A jövőbeni energiastratégiák kidolgozásakor és végrehajtásakor figyelembe kell venni ezeket a tanulságokat, hogy az EU valóban elérhesse az orosz energiafüggőségtől való megszabadulás és a fenntartható energiagazdaság kiépítésének célját. Az uniós források hatékonyabb felhasználása és a projektek szigorúbb nyomon követése elengedhetetlen a sikerhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása