Az Európai Unió új, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR) jelentős változásokat hoz a kereskedelem és a vendéglátás területén. Ez a jogszabály nem irányelv, hanem közvetlenül alkalmazandó rendelet, így Magyarországon is azonnal követni kell az előírásait. A cél a környezetben és az emberi szervezetben felhalmozódó, úgynevezett „örök vegyi anyagok”, a PFAS vegyületek visszaszorítása, valamint a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése.
A rendelet értelmében szerdától tilos forgalomba hozni a határértéket meghaladó mennyiségben PFAS-t tartalmazó, élelmiszerrel érintkező csomagolásokat. Az előállítóknak igazolniuk kell a megfelelőséget, és el kell készíteniük a szükséges műszaki dokumentációt. A PFAS, azaz a per- és polifluoralkil vegyületek, rendkívül stabil szén-fluor kötésük miatt gyakorlatilag nem bomlanak le, ezért felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben.
Ezeket a vegyületeket korábban zsír-, olaj-, víz- és hőálló tulajdonságaik miatt alkalmazták, különösen a zsíros vagy nedves élelmiszerekkel érintkező papír- és kartoncsomagolásoknál. A vásárlók egyelőre nem tapasztalnak azonnali változást, mivel az augusztus 12. előtt forgalomba hozott készleteket nem kell visszavonni. A változás fokozatosan, a csomagolóanyagok és bevonatok cseréjével jelenik majd meg az üzletekben és a vendéglátásban.
A rendelet széles körben értelmezi az „előállító” fogalmát, nem csupán a fizikai gyártókra korlátozódik. Ide tartozhat az is, aki saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást, így akár egy saját márkás terméket árusító webshop vagy egy kistermelő is előállítóvá válhat. Kivételt képeznek a mikrovállalkozások, amennyiben beszállítójuk ugyanabban a tagállamban működik, ekkor a beszállító minősül előállítónak. Az érintett vállalkozások száma Antretter Erzsébet szakértő szerint több tízezerre tehető, beleértve a csomagolt termékeket előállító cégeket, importőröket, nagy- és kiskereskedőket, webshopokat és vendéglátóhelyeket is.
A PFAS vegyületek felhalmozódása súlyos környezeti és egészségügyi aggályokat vet fel, mivel gyakorlatilag örökké megmaradnak a természetben. Korábban csak egyes PFAS vegyületekre vonatkoztak tiltások, de most egy átfogó küszöbérték lépett életbe a teljes vegyületcsoportra vonatkozóan a csomagolások terén. Ez a lépés összhangban van az uniós törekvésekkel, amelyek a fenntarthatóbb gazdaság és a körforgásos elvek érvényesítését célozzák.
A PPWR nem váltja fel a Magyarországon már működő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszert és a kötelező visszaváltási rendszert, hanem egységesebb uniós keretbe helyezi azokat. Az EPR lényege, hogy a terméket piacra vivő cégnek kell fedeznie a csomagolás begyűjtésének és kezelésének költségeit. Hosszabb távon az EPR-díjakat az újrafeldolgozhatósági teljesítmény alapján is differenciálni kell, ami drágábbá teheti a nehezebben újrahasznosítható csomagolásokat.
A rendelet jelentős költséghatásokkal járhat a vállalkozások számára. Rövid távon a beszállítói adatok begyűjtése, a megfelelőségértékelés, a műszaki dokumentáció elkészítése, valamint szükség esetén a laborvizsgálatok és a csomagolások áttervezése jelenthet többletkiadást. A költségek mértéke nagyban függ a felhasznált csomagolások típusától, anyagától és összetettségétől.
A fogyasztói árakra gyakorolt hatás a termék árrésétől, a piaci versenyhelyzettől és a csomagolás végső árban képviselt arányától függ. Érezhetőbb drágulás várható ott, ahol összetett, többrétegű vagy különleges védelmet igénylő csomagolásra van szükség, például egyes élelmiszerek, kozmetikumok, háztartási vegyi áruk és elviteles ételek esetében. A változások célja azonban a környezeti terhelés csökkentése és a fenntarthatóbb fogyasztási szokások ösztönzése.
A jövőben további korlátozások lépnek életbe az egyszer használatos csomagolásokra vonatkozóan. 2027. január 1-jétől számos ma még megszokott egyszer használatos csomagolás kerül korlátozás alá. A vendéglátásban a változás korábban kezdődik: 2027. február 12-től az elviteles italt vagy ételt árusító helyeknek lehetővé kell tenniük, hogy a vendég saját edényébe kérje a terméket, felár nélkül. Egy évvel később pedig már újrahasználható csomagolást, például visszaváltható poharat is felár nélkül kell kínálniuk.
A rendelet konkrét célt is kitűz a visszaváltásra: 2029-re legalább 90 százalékos elkülönített gyűjtési arányt ír elő az egyszer használatos, legfeljebb háromliteres műanyag és fém italcsomagolásokra. Mivel Magyarországon már 2024 óta működik visszaváltási rendszer, a meglévőt kell az uniós követelményekhez igazítani. A magyar rendszer ráadásul az üveg italcsomagolásokra is kiterjed, így bizonyos szempontból már most szélesebb körű, mint a PPWR minimuma. Az Európai Bizottság 2027 februárjáig ad ki részletes útmutatót az érintett csomagolási formákról és a kivételekről. A fogyasztók összességében kevesebb felesleges fóliára, több csomagolás nélküli vagy nagyobb kiszerelésű termékre, valamint a vendéglátásban több adagolós és újrahasználható megoldásra számíthatnak, bár nem minden egyszer használatos csomagolás szűnik meg, bizonyos esetekben kivételek maradnak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása