Az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége jelentős, 159 milliárd eurós, azaz több mint 58 ezer milliárd forintnyi csökkentést indítványozott a 2028 és 2034 közötti hétéves uniós költségvetés tervezetében. Ez a javaslat, mely nyolc százalékkal alacsonyabb főösszeget irányozna elő az Európai Bizottság eredeti tervénél, azonnal heves vitákat generált az uniós intézmények és a tagállamok között. A tagállamok eltérő prioritásai és az Európai Parlament ambíciói miatt a tervezet mindkét oldalról komoly kritikát kapott.
Az ír elnökség terve szerint a költségvetés főösszege 159 milliárd euróval csökkenne, ami az eredeti bizottsági javaslat nyolc százalékos lefaragását jelenti. A javaslat kiemeli, hogy a hagyományos, Magyarországnak is kedvező területeken, mint a mezőgazdaság és a felzárkóztatás (kohézió), kisebb arányú lenne a csökkentés. Ezzel szemben a több mint 400 milliárd eurósra tervezett új versenyképességi alap 13 százalékkal, a fejlesztési segélyek pedig 38 milliárd euróval csökkennének.
Az adminisztrációtól is 10 milliárd eurót vonnának el, és egy biztonsági tartalékot is elhagynának a tervezetből. Thomas Byrne ír EU-ügyi államtitkár a javaslatot „kiegyensúlyozottnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy az megőrzi az uniós szerződések szerinti alapvető kiadási területeket. Ugyanakkor jelentősen növeli a befektetéseket az európai versenyképességbe, ami az ír álláspont szerint elengedhetetlen az unió jövője szempontjából.
Az Európai Bizottság már tavaly bemutatta a 2028–2034 közötti költségvetés tervét, amely a hagyományos kiadások arányának csökkentését és egy nagyméretű versenyképességi alap létrehozását célozta. A bevételek oldalán a Bizottság ötfajta új saját forrást javasolt, növelve az uniós források arányát a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján számolt befizetések mellett. Az Európai Parlament is saját ötletekkel, például digitális szolgáltatások adójával állt elő a bevételi oldalon.
Az ír javaslat azonban nagyrészt az eredeti bizottsági javaslatoknál maradt, néhány technikai változtatással, figyelmen kívül hagyva az EP saját forrásokra vonatkozó elképzeléseit. A tagállami Tanács előző, ciprusi elnöksége még két százalékos csökkentést indítványozott, míg az Európai Parlament tíz százalékos emelést szorgalmazott a főösszegen. Ez a széles skálájú eltérés már a tárgyalások kezdetén jelezte a konszenzus elérésének nehézségeit.
A javaslatot mindkét nagy tagállami blokk azonnal bírálta, ami rávilágít a tagállamok eltérő gazdasági érdekeire és politikai prioritásaira. A „takarékos hatok” csoportjába tartozó Németország, Hollandia és Ausztria képviselői túl nagynak találták a tervezetet. Friedrich Merz német kancellár szerint a javaslat a nagysága miatt nem alap a megegyezéshez, és az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell lennie a finanszírozás fő terheit viselőknek.
Eelco Heinen holland pénzügyminiszter úgy vélte, ha így haladnak, nem születik megegyezés az év végéig, míg Claudia Bauer osztrák miniszter szerint a terv messze van az elfogadhatótól. A „Kohézió Barátai” informális csoport, melynek Magyarország mellett 16 másik kormány is tagja, épp ellenkezőleg, túl kicsinek találta a javaslatot. Ignacy Niemczycki lengyel EU-ügyi államtitkár szerint a javaslat mérete nem felel meg az uniós ambícióknak, és nem teszi lehetővé a kitűzött célok elérését.
Az Európai Parlament főtárgyalói is „határozottan elutasították” a tervezetet. Siegfried Mureșan arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata is csak szinten tartást jelentene, miközben az EU-ra egyre több feladat hárul. Kiemelte, hogy a nemzeti költségvetések az uniósnál jóval nagyobb mértékben nőttek, miközben az infláció gyakorlatilag tizedével csökkentette a közös büdzsé vásárlóerejét. Az EP hiányolta saját, új forrásokra kidolgozott ötleteit is az ír javaslatból, ami tovább mélyíti az intézmények közötti nézeteltéréseket.
A költségvetési tervezet a jövő heti EU-csúcs egyik fő témája lesz, ahol az ír sarokszámok alapján folytatódhatnak az egyeztetések az állam- és kormányfők között. A tervek szerint idén még egyszer, decemberben ülnek össze a vezetők, így az év végi nem hivatalos határidő miatt várhatóan ott élesedik majd igazán a vita. A cél az, hogy az év végéig megegyezés szülessen, elkerülve a korábbi költségvetési ciklusok indulásakor tapasztalt késéseket, mint például a Közös Agrárpolitika esetében.
A gyors megegyezés emellett segítene elkerülni a számos jövő évi választás okozta politikai bonyodalmakat is, amelyek tovább nehezíthetnék a tárgyalásokat. Az uniós költségvetés elfogadásához a tagállami kormányok egyhangú beleegyezésére és az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van, ami rendkívül komplex tárgyalási folyamatot vetít előre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása