Az Európai Bizottság új rendelettervezetet mutatott be, amelynek célja, hogy egyértelműbb jogalapot teremtsen a rövid távú lakásbérlések korlátozására a tagállamokban. A javaslat a megfizethető lakhatás elősegítését célozza, és a hosszú távú bérlemények kínálatának megőrzését hivatott támogatni. Az Európai Parlamentben azonban többen is elégedetlenségüket fejezték ki a tervezet szövegével kapcsolatban.
Az uniós testület szerdai bemutatóján egyszerűbb szabályokat és világosabb előírásokat ígért a rövid távú lakáskiadások szabályozásához. A Bizottság célja, hogy a lakhatási célú intézkedéseket kiemelje a többi közül, amikor azoknak a közös piacra gyakorolt hatását vizsgálják. Az uniós jogszabályok értelmében a tagállami hatóságok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek torzítják az egységes piacot, és ennek felügyelete az Európai Bizottság feladata. A rövid távú bérbeadások esetében is a korábban külön jogszabályban meghatározott előírások alkalmazásán finomítanának, hogy megakadályozzák a hosszú távú bérlemények kínálatának zsugorodását, ami hozzájárulhat a lakhatási válság súlyosbodásához.
A Bizottság részletes magyarázata szerint a javasolt intézkedéseknek célzottnak és arányosnak kell lenniük, emellett a szabályok átláthatóságát is növelnék. Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezet nem tiltást vezetne be, hanem csupán jogalapot biztosítana a tagállamok és helyi hatóságok számára, hogy indokolt esetben korlátozásokat vezethessenek be. Az Európai Bizottság közleményében egyértelműen kiemelte, hogy a döntések továbbra is helyi és tagállami hatáskörben maradnának, mivel a lakhatás nem uniós szintű hatáskör.
A jogszabály elfogadásához az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló Tanács közös döntésére van szükség. A tárgyalások során mindkét testületnek lehetősége van módosításokat javasolni és elfogadni a tervezet szövegén. A javaslatot már bemutatták az Európai Parlament lakhatási különbizottságában is, ahol a képviselők megvitatták annak tartalmát és lehetséges következményeit.
A bizottsági ülésen Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője arra volt kíváncsi, mi az Európai Bizottság fő üzenete ezzel a javaslattal. Dan Jørgensen uniós biztos válaszában kifejtette, hogy a tervezet a nyomás alatt álló területekre összpontosít, ahol a bérleti díjak és az ingatlanárak aránya különösen kedvezőtlen. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nem erőltet semmilyen korlátozást a tagállamokra, hanem egyértelmű jogalapot teremt számukra. Ez a jogalap lehetővé teszi, hogy amennyiben a helyi vagy nemzeti hatóságok korlátozásokat kívánnak bevezetni a rövid távú lakásbérlésekre vonatkozóan, azt arányosan és indokoltan tehessék meg, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a lakhatási piac egyensúlyát.
A javaslat bemutatása során azonban több képviselő is elégedetlenségét fejezte ki. Például Borja Giménez Larraz, a jobbközép Európai Néppárt képviselője az adócsökkentések hiányát kifogásolta a tervezetben. Larraz, aki a szakbizottság idei, lakhatási válságról szóló jelentéséért is felelt, és akivel a Telex tavasszal interjút készített, úgy vélte, hogy a javaslat nem foglalkozik kellőképpen az adópolitikai eszközökkel, amelyek szintén hozzájárulhatnának a megfizethető lakhatás problémájának megoldásához.
Az uniós javaslat célja tehát nem a rövid távú lakásbérlés teljes felszámolása, hanem egy olyan keretrendszer biztosítása, amely lehetővé teszi a tagállamok és a helyi önkormányzatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék a jelenség negatív hatásait, különösen a lakhatási költségek emelkedését és a hosszú távú bérlemények hiányát. A tárgyalások az Európai Parlament és a Tanács között várhatóan folytatódnak, és a végleges jogszabály formája még változhat a megbeszélések eredményeként.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása