Magyarországnak alig másfél éve maradt arra, hogy felkészüljön az Európai Unió támogatási rendszerének 2028-tól várható, jelentős átalakulására. A hazai vállalkozások jelenleg jelentős lemaradásban vannak a közvetlen uniós források megszerzésében, ami években mérhető – hívta fel a figyelmet Petri Bernadett, az MFOI Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója. Az új időszak számos kihívást, de egyben új lehetőségeket is tartogat a magyar gazdaság számára.
Az MFOI ügyvezető igazgatója szerint a 2028-tól érvénybe lépő új uniós költségvetési ciklus gyökeres változásokat hoz a támogatások elosztásában és felhasználásában. Ez az átalakulás mindössze másfél év felkészülési időt biztosít a magyar cégeknek, hogy adaptálódjanak az új feltételekhez. A jelenlegi helyzetben a hazai vállalkozások jelentős hátrányban vannak a közvetlen uniós források elnyerésében, ami a szakértő szerint már nem hónapokban, hanem években mérhető lemaradást jelent más tagállamokhoz képest.
Az Európai Unió költségvetési rendszere rendszeres felülvizsgálaton esik át, melynek célja a hatékonyság növelése és az aktuális gazdasági, társadalmi kihívásokra való reagálás. A 2028-2034 közötti időszakra tervezett új keretrendszer már most előrevetíti a hangsúlyeltolódásokat, amelyek alapjaiban változtathatják meg a finanszírozási logikát. A magyar cégek lemaradása a közvetlen uniós pályázatok terén részben az elmúlt években elvesztett konzorciumi pozíciók következménye, melyek visszaszerzése hosszú távú feladat lesz a hazai szereplők számára.
Petri Bernadett kiemelte, hogy az új, 2028-2034 közötti uniós költségvetési rendszer több szempontból is kedvezőbb feltételeket teremthet Magyarország számára. Előreláthatólag nagyobb hangsúlyt kapnak az ipari fejlesztések, ami a magyar gazdaság számára is jelentős növekedési potenciált rejt, különösen a magas hozzáadott értékű ágazatokban. Emellett a pályázati rendszer egyszerűsödése várható, ami megkönnyítheti a forrásokhoz való hozzáférést a vállalkozások számára, csökkentve az adminisztratív terheket és növelve a sikeres pályázatok esélyét.
Különösen fontos lehet a továbbosztott, úgynevezett cascade források megjelenése, melyek komoly belépési lehetőséget kínálhatnak a magyar cégeknek az uniós finanszírozás világába. Ezek a források jellemzően nagyobb, tapasztaltabb konzorciumok által elnyert összegekből kerülnek továbbosztásra kisebb, innovatív projektek vagy KKV-k számára, így áthidalva a közvetlen pályázatokhoz való hozzáférés nehézségeit. Az új Európai Versenyképességi Alap is kulcsszerepet játszhat a magyar vállalkozások nemzetközi pozíciójának erősítésében.
A 4,2 milliárd eurónyi kohéziós pénz várható felszabadítása kettős hatású fejlemény. Bár rövid távon segítheti a gazdaságot és stabilizálhatja a költségvetést, fennáll a veszélye, hogy elvonja a vállalkozások figyelmét a közvetlen uniós források megszerzésének hosszú távú stratégiájáról. Ezáltal a cégek kevésbé fókuszálnának a jövőbeli, közvetlen pályázatokra való felkészülésre, ami tovább növelheti a lemaradásukat. A modellváltó intézményekkel kapcsolatos korlátozások feloldása áttörést jelenthet az egyetemek és kutatóintézetek uniós projektekben való részvételében, ám az elmúlt években elvesztett konzorciumi pozíciók újbóli megszerzése jelentős erőfeszítést igényel majd.
A következő másfél év kritikus fontosságú a magyar vállalkozások és a gazdaság számára, hogy felkészüljenek az uniós támogatási rendszer paradigmaváltására. A közvetlen forrásokhoz való hozzáférés javítása, a nemzetközi konzorciumi együttműködések újjáépítése és a pályázati kapacitások fejlesztése elengedhetetlen lesz a sikeres adaptációhoz. Petri Bernadett interjúja rávilágított a magyar kkv-k felkészültségének fontosságára és a 2028 utáni uniós finanszírozás új logikájának megértésére.
Az új rendszer által kínált lehetőségek, mint az ipari fejlesztések kiemelt támogatása és a cascade források, csak akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha a hazai szereplők proaktívan és időben reagálnak a változásokra. A felkészülés elmulasztása hosszú távon versenyhátrányt okozhat, míg az időben történő alkalmazkodás jelentős előnyökkel járhat a magyar gazdaság számára az Európai Unióban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása