A magyar kormány egy utolsó pillanatos módosítással biztosította az uniós helyreállítási alapból származó 3600 milliárd forintot, amely további 2300 milliárd forintot tehet elérhetővé az ország számára. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentette be, hogy a szükséges dokumentumok és feltételek teljesítése megtörtént, mindössze fél nappal a határidő lejárta előtt.
Ez a lépés egy intenzív időszakot zárt le, mely során a májusi kormányalakítást követően gyorsan kellett pótolni a hiányosságokat. A helyreállítási alap elköltési tervét újraírták, és egy csendben benyújtott módosítást is elfogadtattak, tíz másik tagállami kormánnyal együtt, a végső határidő előtt.
Vitézy Dávid hétfőn délután közölte, hogy minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll az uniós helyreállítási alap feltételeinek teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a kormány a határidő előtt szűk fél nappal befejezte a szükséges jogszabályok, beruházások és célok kidolgozását.
A májusi kormányalakítás után jelentős erőfeszítésekre volt szükség a hiányosságok pótlására. Ennek keretében nemcsak a helyreállítási alap elköltési tervét írták át, hanem egy további módosítást is benyújtottak, amelyet néhány munkanappal a határidő előtt fogadtak el. Ez a módosítás a magyar bruttó nemzeti össztermék mintegy öt százalékát kitevő forrást szabadíthat fel.
A Helyreállítási és Újjáépítési Eszközt (RRF) 2021-ben hozta létre az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelésére, valamint a Brexit utáni költségvetési hiányosságok pótlására. Az Egyesült Királyság távozásával lehetővé vált a közös uniós hitelfelvétel, melynek visszafizetése az uniós költségvetésből történik.
A feltételek teljesítésére 2026. augusztus 31-ig szabtak határidőt. Az Orbán-kormány utolsóként, 2022 végén fogadtatta el a helyreállítási tervét, amelyben részletezték a források felhasználását és az ehhez kapcsolódó „mérföldköveket”. Ezek a mérföldkövek reformokat és elérendő mérőszámokat is tartalmaztak, nem csupán fejlesztéseket az egészségügy, gazdaságélénkítés, digitális és zöld átállás területén.
Az Orbán-kormány 27 úgynevezett „szupermérföldkövet” vállalt, melyek részben megegyeztek a 2022-es választás után indított feltételességi eljárásban megfogalmazott elvárásokkal. Az eljárásról és a tervekről nem Brüsszel, hanem a tagállami kormányok testülete döntött bizottsági javaslatra, szinte egyhangúlag, csak Magyarország és Lengyelország nem értett egyet az eljárás megindításával.
A kormány 2023 végéig haladt a szupermérföldkövek teljesítésével, kezdetben stratégiai és intézményi mérföldkövekkel, majd az igazságügyi csomaggal. Bár 2023 őszén úgy tűnt, közel lehet a megállapodás, 2024 elején a tárgyalások megrekedtek.
Bóka János volt EU-ügyi miniszter májusban arról beszélt, hogy a 27 szupermérföldkőből ötnél vita maradt a teljesítés megfelelőségéről. Navracsics Tibor egy bizottsági elvárásról kimondta, hogy „mi nem teljesítettük”. Ezek között szerepelt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáinak rendezése, a vagyonnyilatkozati rendszer, az Integritás Hatóság jogkörei, az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata, valamint egy uniós kockázatkezelő rendszer teljes bevezetése.
A májusban megalakult kormánynak és az új Országgyűlésnek ezeket a hiányosságokat kellett pótolnia. Az előző kabinet is tervezett módosítást a „sima” mérföldkövekkel kapcsolatban, de azt sosem nyújtotta be. Magyar Péter május végén politikai egyezséget kötött Ursula von der Leyennel a helyreállítási terv módosításáról és a fennmaradó mérföldkövek teljesítéséről. Az eredeti 10 milliárd euróból mindössze 2,6 milliárd euró értékű fejlesztés volt átvihető az előző tervből.
Az Európai Bizottság júniusban jelentette be a módosítás beadását, majd jóváhagyásra javasolta azt. Magyar Péter és Kármán András pénzügyminiszter július 10-én megerősítették a terv elfogadását.
Később, nagyjából két héttel az első módosítás után, egy újabb, kevésbé nyilvános módosítást is benyújtottak. Ezt az Európai Bizottság augusztus 5-én értékelte és jóváhagyásra javasolta a miniszteri tanácsnak. A tagállami kormányok testülete augusztus 27-én hagyta jóvá, néhány munkanappal a 31-i határidő előtt. Az Európai Bizottság és a Tanács hallgatása az augusztusi leállással magyarázható, mivel a magyarral együtt tíz másik tagállam terveinek módosítását is jóváhagyták, de erről nem adtak ki közös közleményt.
A magyar módosító arra hivatkozott, hogy „a terv megvalósítása objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült”. Egy intézkedés, amely a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatásáról szólt, már nem volt véglegesíthető. Az eredeti tervek 2023-ra feltérképezést, 2026-ra 5000 tanár továbbképzését és speciális szolgáltatások fejlesztését ígérték. Az első Magyar-kormány által benyújtott módosítás meghagyta a 21 millió eurós összeget, de kiszedte a konkrét vállalásokat a tanárok, diákok és iskolák számával kapcsolatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása