Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, melynek oka a lakossági állampapírok adózási szabályai. Az uniós testület kifogásolja, hogy a magyar lakossági állampapírok adókedvezményt élveznek más uniós tagállamok által kibocsátott kötvényekhez képest. A Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy vizsgálja a kialakult helyzetre adható lehetséges válaszokat, melynek keretében nem csupán az adózási, hanem a tőkepiaci és finanszírozási szempontokat is áttekintik.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar adószabályozás, amely a lakossági állampapírok kamatjövedelmét adómentessé teszi, míg más uniós vagy Európai Gazdasági Térségbeli (EGT) országok államkötvényeiből származó hasonló jövedelemre az általános magyar adószabályok vonatkoznak, sérti a tőke szabad mozgásának elvét. A 2019 júniusa után kibocsátott magyar lakossági állampapírok kamata mentesül a 15 százalékos személyi jövedelemadó és bizonyos esetekben a további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) alól. Ezzel szemben a külföldi állampapírok hozamára ezek az adók vonatkoznak.
Ez az adóelőny jelentős vonzerőt jelent a magyar befektetők számára, és a Bizottság szerint pénzügyileg a hazai állampapírok felé tereli a megtakarítókat, akadályozva ezzel a tőke szabad áramlását az Európai Unión belül. A befektetők számára ennek kézzelfogható anyagi vonzata van: egy 10 millió forintos befektetés esetén akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e.
Az eljárás hivatalos megindítására 2026. október 1-jén került sor, amikor az Európai Bizottság felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a felvetésekre. Az ügyszám INFR(2026)2155, és a hivatkozott jogszabályhelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63. cikke és az EGT-megállapodás 40. cikke.
A Pénzügyminisztérium a Portfolio megkeresésére közölte, hogy az eljárás ismeretében minden lehetséges megoldást jelenleg is vizsgál, és ennek keretében az adózási kérdések mellett a tőkepiaci és finanszírozási szempontokat is áttekinti. A tárca ígérete szerint az általános transzparens kommunikációnak megfelelően tájékoztatni fogja a nyilvánosságot a végleges kormányzati döntés után. A minisztérium azonban egyelőre nem részletezte, hogy milyen konkrét változtatásokkal számol, és a tőkepiaci, valamint finanszírozási szempontok vizsgálata milyen következményekkel járhat.
Adószakértők és elemzők szerint a már megvásárolt állampapírok kamatai várhatóan adómentesek maradnak, vagy ha mégsem, akkor a jogalkotó valószínűleg csak a módosítás után vásárolt papírokra vonatkozóan vezet be változtatásokat, hasonlóan a 2019-es bevezetéshez. Ez az alkotmányos elvekből levont következtetés nem jogi garancia, de a korábbi gyakorlat ezt támasztja alá.
A lehetséges megoldások között felmerülhet a magyar állampapírok adómentességének megszüntetése, ami jelentősen csökkenthetné a lakossági állampapírok iránti keresletet. Másik irányként szóba jöhetne a mentesség kiterjesztése bizonyos feltételek mellett más uniós vagy EGT-tagállamok állampapírjaira. Egy „köztes megoldás” is elképzelhető, például a jogszabályban csak a forintban denominált államkötvények adómentességének rögzítése, mivel más államok várhatóan nem fognak ilyeneket kibocsátani.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása