Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban hozott döntésével feloldotta a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében Magyarországgal szemben elrendelt intézkedéseket. Ezt a lépést Piotr Serafin, a költségvetésért felelős európai biztos fontos mérföldkőnek nevezte, elismerve a Magyarországon az elmúlt hónapokban bekövetkezett pozitív fejleményeket. Az uniós tagállamok miniszterei üdvözölték a magyarországi jogállamisági helyzet rendezése érdekében tett jelentős előrelépéseket.
Luxembourgban, az uniós ügyekért felelős miniszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Piotr Serafin és Thomas Byrne, az uniós soros elnökséget képviselő ír államminiszter egyaránt megerősítette a döntést. Serafin kiemelte, hogy az EU ezzel elismeri a magyar kormány által végrehajtott korrekciós intézkedéseket és a pozitív fejleményeket. Thomas Byrne hozzátette, hogy a tagállamok általánosságban elégedettek a kézzelfogható eredményekkel, és arra ösztönözték Magyarországot, hogy folytassa a megkezdett reformokat.
A luxembourgi ülésen a nyilatkozók kitértek a következő többéves uniós pénzügyi keretről (MFF) folytatott tárgyalásokra is. Piotr Serafin aggodalmát fejezte ki a megbeszélések jelenlegi irányával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a tagállamok álláspontját tükröző tárgyalási keretdokumentummal, mely nem felel meg Európa aktuális szükségleteinek. Figyelmeztetett, hogy a javasolt költségvetési csökkentések gyengíthetik az unió cselekvőképességét egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi kihívások fokozott együttműködést igényelnek.
Serafin rámutatott, hogy az európai szinten közösen elköltött források hatékonyabbak lehetnek, mint a tagállamok által külön-külön végrehajtott kiadások. Úgy vélte, a közös beruházások elmaradása nagyobb széttagoltsághoz, párhuzamosságokhoz és magasabb költségekhez vezethet az adófizetők számára. A Bizottságot az is aggasztja, hogy a tárgyalások során csökkenhet az uniós költségvetés rugalmassága, ami megnehezítené a jövőbeli válságokra való gyors reagálást, hiszen az elmúlt évek eseményeiből az a tanulság, hogy több rugalmasságra van szükség.
Az uniós költségvetés rugalmasságának megőrzése kulcsfontosságú a váratlan események kezelésében és az unió stratégiai céljainak elérésében. Serafin hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények működéséhez elengedhetetlenek a megfelelő igazgatási források. Ezek az erőforrások teszik lehetővé az Európára bízott feladatok hatékony végrehajtását. A közös kiadások optimalizálása és a széttagoltság elkerülése hozzájárulhat az unió gazdasági erejének és versenyképességének fenntartásához.
A költségvetés bevételi oldalát illetően Serafin üdvözölte, hogy az új uniós saját forrásokra vonatkozó javaslatcsomag továbbra is napirenden van. Ugyanakkor sürgette az előrelépést egy ambiciózus és kiegyensúlyozott megállapodás elérése érdekében. Az új saját források bevezetése stabilabb és kiszámíthatóbb finanszírozást biztosíthat az uniónak, csökkentve a tagállami befizetésektől való függőséget. Ezáltal az EU hatékonyabban tudna reagálni a globális kihívásokra és megvalósítani hosszú távú céljait.
Thomas Byrne az uniós hosszú távú költségvetésről szólva kiemelte, hogy elérkezett a kompromisszum ideje, és bízik abban, hogy még az év vége előtt sikerül megállapodásra jutni a tagállamok között. A megbeszélések során világossá vált, hogy egyes országok nagyobb költségvetési megtakarításokat, míg mások több uniós kiadást szorgalmaznak. Az ír elnökség egy 140 milliárd eurós költségvetési csökkentéssel járó kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely a tagállami álláspontok közötti különbségek áthidalását célozza.
Az uniós tagországok állam- és kormányfői a héten esedékes brüsszeli találkozójukon részletesen megvitatják a költségvetési tárgyalások helyzetét. Byrne hangsúlyozta, hogy az európai versenyképesség javításához fenn kell tartani a reformok lendületét, amihez a tagállamok és az uniós intézmények részéről egyaránt politikai elkötelezettségre és kompromisszumkészségre van szükség. A sajtótájékoztatón Serafin az unió bővítési folyamatáról is beszélt, megemlítve az ukrán parlament által elfogadott, nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénymódosítást, mint fontos lépést az uniós csatlakozási követelmények teljesítése felé.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása