Pénteken az Országgyűlés Unger Annát választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. Megválasztását jelentős közérdeklődés és kezdeti szkepticizmus övezte, különösen a jogi végzettség hiánya miatt. Unger Anna, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, politológus végzettséggel rendelkezik, hangsúlyozta, hogy bár nem jogász, politológusként széleskörű jogi ismeretekkel bír, és a szakmai feladatokat a leendő elnökhelyettesek fogják ellátni. Reményét fejezte ki, hogy a hivatal működése és eredményei majd igazolják kinevezésének helyességét, és megváltoztatják a vele szembeni kezdeti bizalmatlanságot.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladatai és céljai
Az NVVH legfőbb feladata a közpénzügyi korrupció, vagyonvesztés és -kimentés feltárása, az eltűnt közvagyon felkutatása és visszaszerzése. Unger Anna szerint a becslések alapján 20 és 60 ezer milliárd forint közötti összegű közvagyonról van szó, amely az elmúlt évtizedekben „vándorolhatott magánzsebekbe”. A hivatal célja nem csupán az egyes korrupciós ügyek vizsgálata, hanem az ezek mögött meghúzódó intézményi és döntéshozatali láncok feltárása, a rendszer működésének bemutatása.
Az elnök asszony hatéves időtartamot jelölt meg a teljes körű feltárásra és a vagyonok beazonosítására, valamint bebiztosítására. Ugyanakkor hozzátette, hogy már idén megindulhatnak az első vizsgálatok. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vagyonvisszaszerzés egy hosszadalmas folyamat lesz, amely sok bebiztosított vagyonelemből és zárolt számlákból áll majd össze, nem pedig egy egyszeri esemény, ahol „egy zsákban milliárdokat pottyantanak le” a hivatalhoz.
A „Felcsúti Számvevőszék” és a jogállami keretek
Az interjú során szóba került az Unger Anna által korábban is emlegetett „Felcsúti Számvevőszék” kifejezés. Ezzel arra utalt, hogy egy jól körülhatárolható kör döntött az 500 milliárd forint feletti állami beruházások sorsáról, és az előző kormányzat prominens szereplői voltak a tagjai. Unger Anna kijelentette, hogy tudja, kikből áll ez a kör, de a neveket nem hozza nyilvánosságra bizonyítékok és eljárás nélkül, mivel ez törvénysértő lenne. Hangsúlyozta, hogy a jogállami megoldás nem az, hogy „pofára átmegy Felcsútra, és azt mondja, Mészáros Lőrinc, jöjjön velem”.
Az NVVH vezetője leszögezte, hogy a hivatal feladata a visszaélések feltárása és a vagyon visszaszerzésének előkészítése, de a vádemelés és a bírósági ítéletek meghozatala a hatóságok, azaz a nyomozóhatóság és az ügyészség dolga. A nyomozati elnökhelyettes, Tasnády Katalin feladata lesz meghatározni, hogy kiket kell vizsgálni, Unger Anna pedig a feltételek biztosítását és a munka megszervezését fogja végezni.
Vagyonvisszaszerzési célok és a hivatal felépítése
A visszaszerezhető vagyon mennyiségével kapcsolatban Unger Anna nem nevezett meg konkrét számot vagy százalékos célt. Kiemelte, hogy munkaköri leírásában sincs eredményességi kritérium, és „bármennyivel elégedett lenne, amit el lehet venni és normális célokra fordítani”. A cél az, hogy annyi pénzt szerezzenek vissza, amennyit csak lehetséges.
Az elnök asszony megválasztását követően 24 órás rendőri védelmet kapott, amelyről elmondta, hogy nem az ő személyes véleménye a fontos, hanem a vonatkozó jogszabályok írják elő. A hivatal működésének megkezdéséhez még számos lépés szükséges. Három elnökhelyettest kell kinevezni – a nyomozati elnökhelyettes, Tasnády Katalin már megválasztásra került, de a vádemelési, fellebbezési és közpénzügyi elnökhelyettesi posztokra kiírt pályázatokat eredménytelennek nyilvánították, így újabb körben kell keresni jelölteket. Emellett ki kell alakítani a hivatal struktúráját és módszertanát, valamint ki kell választani a megfelelő munkatársakat.
Unger Anna tudja, hogy a közvélemény „a bilincsek kattanását” és az elszámoltatást várja, de türelmet kért, hangsúlyozva, hogy először a hivatalnak kell felállnia és működőképessé válnia.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása