Szaúd-Arábia, a világ egyik legnagyobb olajexportőre, részlegesen újraindította kulcsfontosságú kelet–nyugati kőolajvezetékének működését. Ez a lépés a szeptember 10-i dróntámadás után vált szükségessé, amely ideiglenesen leállította az export szempontjából létfontosságú útvonalat. Jelenleg a csővezetéken keresztül napi 3,5 millió hordó kőolaj szállítása valósul meg, ami a vezeték teljes, napi 7 millió hordós kapacitásának pontosan a felét jelenti. A Bloomberg értesülései szerint a fokozatos helyreállítási folyamat megkezdődött, és a piaci szereplők figyelemmel kísérik az eseményeket.
A Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjében a múlt héten már újraindult a tartályhajók feltöltése, és azóta több nagyméretű tanker is felvette rakományát a térségben. A kelet–nyugati olajvezeték stratégiai jelentősége különösen az iráni háború idején mutatkozott meg, amikor létfontosságú szállítási útvonallá vált. Ez a vezeték tette lehetővé Szaúd-Arábia számára, hogy a Hormuzi-szorost megkerülve, biztonságosabban folytathassa kőolajexportját, elkerülve a potenciális konfliktusokat és szállítási fennakadásokat a szorosban. A szeptember 10-én, Irakból indított dróntámadás azonban súlyosan érintette ezt a kritikus infrastruktúrát, és átmenetileg leállította a működését.
A támadás következtében a vezeték teljes kapacitásának helyreállítása a hónap eleji becslések szerint mintegy hat hetet vehet igénybe. Ez a viszonylag hosszú időtartam rávilágít a károk mértékére és a helyreállítási munkálatok komplexitására. A kiesés időszakában Szaúd-Arábia proaktívan reagált a helyzetre, és jelentősen megnövelte a Hormuzi-szoroson keresztül történő szállításait. Ennek eredményeként az ország szeptemberi átlagos nyersolajexportja a háború kezdete óta a legmagasabb szintet érte el, kompenzálva a kelet–nyugati vezeték kiesését.
A piaci szereplők most azt figyelik, hogy a Hormuzi-szoros forgalma csökken-e a vezeték fokozatos újraindulásával párhuzamosan. A Perzsa-öbölön átvezető útvonal ugyanis továbbra is jelentős kockázatokat rejt magában. A hetedik hónapjához közeledő háborúban időről időre érnek támadások hajókat, ami folyamatos bizonytalanságot okoz a régióban. A jemeni húszi fegyveresek az utóbbi időben fokozottan támadják a szaúdi energetikai infrastruktúrát, beleértve Janbu kikötőjét is, ami tovább növeli a feszültséget. Szaúd-Arábia több városában – köztük a fővárosban, Rijádban, Dzsázánban és a szent iszlám zarándokhelyen, Mekkában – is légiriadót kellett elrendelni a közelmúltban, ami a biztonsági helyzet romlására utal.
A napi 7 millió hordós teljes kapacitásból mintegy 1,5 millió hordó a nyugati part mentén fekvő finomítók ellátását szolgálja, biztosítva a belföldi energiaigények kielégítését. A fennmaradó rész, jelentős mennyiségű kőolaj, exportra áll rendelkezésre. Ezek a szállítmányok a háború alatt az olajpiac egyik fő stabilizáló tényezőjévé váltak, segítve az áremelkedés féken tartását globális szinten. A szaúdi exportkapacitás rugalmassága és gyors reagálóképessége kulcsfontosságú volt a globális ellátás stabilitásának megőrzésében.
Az olajárakat ma felfelé hajtották azok a hírek, amelyek szerint Irán és az Egyesült Államok még távol áll egymástól a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló megállapodásban. Ez a bizonytalanság általában árfelhajtó hatással bír. Azonban a szaúdi export újraindulásáról szóló hírek hatására az emelkedés részben mérséklődött, és a Brent típusú kőolaj ára jelenleg 1 százalék körüli pluszban áll. Ez a piaci reakció is jól mutatja, hogy Szaúd-Arábia szállítási útvonalainak stabilitása milyen jelentős hatással van a globális olajpiacra és az árak alakulására.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása