A június végén életbe léptetett ideiglenes fakitermelési moratórium szerdán lejárt, ezzel újraindulhat a vágás az állami erdőkben. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter bejelentette a tilalom feloldását, és ezzel párhuzamosan az állami erdőgazdaságok nonprofit alapokra helyezésének megkezdését. Miközben a minisztérium strukturális átalakításokat tervez, a természetvédelmi szervezetek súlyos, évtizedekig tartó ökológiai következményekre figyelmeztetnek, hangsúlyozva az erdei ökoszisztémák sérülékenységét.
A nyár elején elrendelt, a Bükk fokozottan védett területeit is érintő ideiglenes vágási tilalom feloldásával a fakitermelés újraindulhat az állami tulajdonú erdőkben. Gajdos László miniszter tájékoztatása szerint a moratóriumot eleve néhány hónaposra tervezték, azzal a céllal, hogy ezalatt felmérhessék az állami erdőgazdálkodásban szükséges átfogó strukturális változtatásokat. A tárca a vizsgálat során több mint 12 ezer erdőrészlet esetében határozta meg a jövőbeni munkálatok irányát, de a folyamat a moratórium lejártával sem zárult le teljesen.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állami erdőgazdasági struktúra átalakítása már megkezdődött, és a tervek szerint egy éven belül látható eredményei lesznek a nonprofit működésre való átállásnak. Ez a lépés csökkentheti az erdőgazdaságok túlzott kiszolgáltatottságát a fakitermelésből származó bevételeknek, stabilabb alapokra helyezve működésüket. Gajdos László személyes célként fogalmazta meg, hogy az ipari jellegű erdészeti megközelítés helyett az ökológiai szemlélet kerüljön előtérbe, elősegítve ezzel a valódi őserdők kialakulását Magyarországon.
A moratórium meghosszabbítását 23 természetvédelmi szervezet kezdeményezte egy nyílt levélben. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi szempontoknak felül kellene írniuk a rövid távú faanyagtermelési célokat, tekintettel az erdők ökológiai értékére. A zöldszervezetek úgy látják, hogy a tilalom feloldása mögött egyértelműen az erdőgazdálkodók gazdasági érdekei állnak, mivel alternatív finanszírozási modell hiányában a kitermelt faanyag értékesítéséből tartják fenn magukat.
A WWF Magyarország által közölt adatok szerint a kitermelt faanyag jelentős része energetikai célokat szolgál. Minden harmadik kivágott fa biomassza-erőművekbe kerül, míg a fennmaradó mennyiséget az iparban, valamint lakossági tűzifaként hasznosítják. Ez az arány rávilágít a faanyagra nehezedő gazdasági nyomásra és annak környezeti következményeire, különösen a megújuló energiaforrások iránti növekvő igény kontextusában.
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője figyelmeztetett, hogy az erdők lombsátrának akár kismértékű megbontása is súlyos természet- és klímavédelmi károkat okozhat. Ezeknek a károknak a helyreállítása akár évtizedekig is eltarthat, ami hosszú távú ökológiai terhet jelent. A környezetvédők kiemelték, hogy a rendkívüli nyári aszály miatt az erdei ökoszisztémák jelenleg különösen sérülékenyek, így a fakitermelés további terhelést jelenthet számukra.
További aggály, hogy egyelőre nem ismert az az állami ütemterv, amely a Natura 2000-es és egyéb védett erdők jövőbeni megóvását biztosítaná. Ez a hiányosság bizonytalanságot okoz a védett területek sorsát illetően, és a természetvédők szerint sürgős cselekvésre van szükség. Az ökológiai szempontoknak kellene elsőbbséget élvezniük a gazdasági érdekekkel szemben, különösen a klímaváltozás kihívásai és az élővilág megőrzésének fontossága miatt.
A miniszteri bejelentés és a természetvédelmi szervezetek aggodalmai közötti feszültség továbbra is fennáll. Gajdos László célja az ökológiai szemlélet előtérbe helyezése és az őserdők kialakítása, mely egy hosszú távú, fenntartható jövőképet vázol fel az erdőgazdálkodásban. Az egy éven belüli nonprofit átállás ígérete reményt adhat az erdőgazdálkodás fenntarthatóbbá tételére és a bevételektől való függőség csökkentésére.
Ugyanakkor a környezetvédők továbbra is sürgetik a védett területek megóvására vonatkozó konkrét tervek nyilvánosságra hozatalát és a moratórium újragondolását. Az aszályos időszakok és a klímaváltozás hatásai miatt az erdők védelme kiemelten fontos, és a fakitermelés újraindulása jelentős kihívás elé állítja az ökoszisztémákat. Az erdőgazdálkodás gazdasági és ökológiai szempontjainak egyensúlyban tartása kulcsfontosságú lesz a magyarországi erdők hosszú távú egészsége és jövője szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása