Az Európai Bizottság szerdán új rendeletjavaslatot mutatott be az uniós közbeszerzésekre vonatkozóan, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok beszerzési gyakorlatában. A javaslat célja egy olyan terület reformja, amely az Európai Unió bruttó nemzeti össztermékének (GDP) mintegy 15 százalékát teszi ki. Stéphane Séjourné ipari biztos tájékoztatása szerint az új szabályozás évente mintegy 600 milliárd euró értékű közbeszerzést fog érinteni.
A Bizottság indoklása szerint az új rendelet számos korábbi, összesen 900 oldalt kitevő jogszabályt váltana fel, jelentős egyszerűsítést és a felesleges ismétlődések kiküszöbölését célozva. Az előzetes becslések szerint az adminisztratív terhek csökkentésével évente akár 650 millió eurós megtakarítás is elérhetővé válhat az uniós költségvetés számára.
A javaslat egyik kulcsfontosságú eleme egy egységes uniós közbeszerzési piac létrehozása. Ennek keretében minden uniós közbeszerzést egy központi platformra töltenének fel, összekötve a nemzeti rendszereket. Ezáltal elkerülhetővé válna az adatok többszöri, felesleges feltöltése, és átláthatóbbá, hatékonyabbá válna a teljes folyamat.
Az új szabályok értelmében a közbeszerzések odaítélése során alapesetben legalább 30 százalékban az ár-érték arány lenne a döntő kritérium. Emellett rendszerszinten figyelembe kellene venni környezetvédelmi, társadalmi és biztonsági szempontokat is. Kiemelt szerepet kapna az „európai preferencia”, ami az uniós cégek előnyben részesítését jelenti a pályázatok elbírálásakor.
A biztonsági szempontok között az EU-n kívüli országok „indokolatlan befolyásának” mérlegelése, valamint a kiberbiztonság fokozott figyelembevétele is szerepel, bizonyos esetekben kötelező jelleggel. Az Európai Bizottság emellett jogot kapna arra, hogy korlátozásokat vezessen be azon EU-n kívüli országok cégeivel szemben, amelyek nem biztosítanak méltányos hozzáférést az uniós vállalatoknak a saját közbeszerzési piacukon.
Bár a Bizottság közleménye nem nevesít konkrét országokat, a javaslat hátterében valószínűsíthetően a Kínával fennálló kereskedelmi egyensúlyhiány áll. A legutóbbi uniós csúcstalálkozókon is téma volt, hogy a kínai közbeszerzési piac zártsága hozzájárul a kereskedelmi egyenlőtlenségekhez.
A jogszabály végső formáját az Európai Parlament (EP) és a tagállami miniszterek Tanácsa alakítja majd ki a szerdán bemutatott szöveg alapján. Az Európai Parlament már korábban is tett javaslatokat a témában, tavaly például egy saját kezdeményezésű jelentésben amellett érvelt, hogy azoknak az országoknak a cégei ne indulhassanak uniós közbeszerzéseken, amelyek nem nyújtanak kölcsönös hozzáférést a saját közbeszerzéseikhez az uniós vállalatok számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása