A magyar turizmus előtt álló történelmi lehetőségekről beszélt Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) újonnan kinevezett vezetője egy sajtóeseményen. Kiemelte, hogy az ágazat a magyar gazdaság egyik kulcsfontosságú szektora, amely jelentős mértékben járul hozzá a hazai GDP-hez és a külkereskedelmi mérleghez. Az új vezető megbízatása egy átfogó, kutatásokra alapozott ágazati stratégia kidolgozása és végrehajtása, melynek fókuszában a minőségi fejlesztés és a hatékonyság növelése áll.
A Magyar Turisztikai Ügynökség élére júliusban kinevezett Csendes Olivér sajtótájékoztatón vázolta fel az ágazat előtt álló feladatokat és lehetőségeket. Kiemelte, hogy a turizmus a magyar gazdaság egyik motorja, közvetlenül a GDP 7 százalékát, húsz kapcsolódó ágazattal együtt pedig több mint 14 százalékát termeli meg. Az ágazat jelentős szolgáltatásexportot bonyolít, mintegy 3100 milliárd forint értékben, és több mint 1700 milliárd forinttal járul hozzá a külkereskedelmi mérleghez.
Az új vezető célja egy átfogó, kutatásokra alapozott ágazati stratégia kidolgozása és végrehajtása, melynek fókuszában a minőségi fejlődés áll. A stratégia munkaváltozata az év végéig elkészül, és a tervek szerint folyamatosan felülvizsgálják majd. Az MTÜ eddig 11 beavatkozási területet azonosított, és több mint 70 szakmai szervezettel egyeztetett a jövőbeni irányokról.
Az elmúlt években a magyar turisztikai szektor dinamikus növekedést mutatott, azonban számos területen továbbra is jelentős a lemaradás. Az Európai Unióban egy látogató átlagosan 851 eurót költ egy utazás során, míg Magyarországon ez az érték 600 euró. Ez nem az olcsóságot jelzi, hanem a meglévő kapacitások elégtelen kihasználtságát. Példaként említhető a balatoni szálláshelyek kihasználtsága, amely nyáron 60 százalékos, de januárra akár 24 százalékra is eshet, Tokajban pedig 30 százalék alatt van.
A hatékonyság terén is elmaradás tapasztalható, az egy foglalkoztatottra jutó gazdasági érték messze elmarad az osztrák átlagtól. A szolgáltatók visszajelzései szerint munkaerőhiány jellemzi az ágazatot, mind mennyiségben, mind minőségben. A korábbi turizmusirányítás túlságosan központosított volt, ami gátolta az erős, önálló desztinációmenedzsment-szervezetek (DMO) kialakulását a régiókban.
A jelenlegi év sem indult optimálisan: Dr. Horváth Zoltán, a Visit Hungary kutatásiterület-vezetője szerint januártól augusztus végéig a vendégek száma 0,9, a vendégéjszakáké pedig 1,4 százalékkal maradt el a tavalyi adatoktól. A külföldi vendégek száma 3 százalékkal csökkent, míg a belföldi vendégek száma nőtt. A bevételek ugyanakkor emelkedtek, a vendéglátóhelyeken 8 százalékkal, a szálláshelyeken pedig 3 százalékkal nőtt az egy vendégre jutó költés. Boros Botond Csaba, a Visit Hungary vezérigazgatója hozzátette, hogy a kerozin drágulása miatt több légitársaság is fontolgatja a gépeinek téli kivonását Budapestről.
A turizmus kiemelt jelentőséggel bír a magyar gazdaság számára, mivel az ágazatban keletkező érték nagyrészt kis- és középvállalkozásokon keresztül épül be a helyi gazdaságba, és nem hagyja el az országot. Az ágazat fellendítése kulcsfontosságú a gazdaság egészének új lendületbe hozásához. A minőségi fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a látogatók átlagos költése elérje az uniós szintet, ezzel növelve a bevételeket és a profitot.
A meglévő szálláskapacitások hatékonyabb kihasználása, különösen a szezonon kívüli időszakokban, alapvető a fenntartható működéshez. A munkaerőhiány kezelése, akár a külföldön dolgozó magyarok visszacsábításával, létfontosságú a szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez és emeléséhez. A decentralizált turizmusirányítás, erős regionális DMO-kkal, elősegítheti a kiegyensúlyozottabb területi fejlődést.
Az NTAK rendszer korszerűsítése és az adatok szélesebb körű elérhetővé tétele lehetővé tenné a szolgáltatók számára, hogy jobban megértsék a piaci trendeket és hatékonyabban tervezzenek. A digitális jelenlét hiánya, miszerint a szolgáltatók több mint 30 százalékának nincs saját weboldala, komoly versenyhátrányt jelent a mesterséges intelligencia alapú keresők korában. Az üzleti turizmus fejlesztése pedig nemcsak magasabb költést, hanem tudást és tőkét is hozhat az országba.
A jövőre nézve az MTÜ egy átfogó stratégiát dolgoz ki, amely egészen 2036-ig modellezi a turizmus fejlődését, figyelembe véve a régiók közötti felzárkóztatás elvét is. Ennek a stratégiának a részeként megújul az országimázs is. A támogatási rendszer is átalakul: a vissza nem térítendő támogatások helyett a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont kedvezményes hitelei kerülnek előtérbe, különösen a mikro- és kisvállalkozások segítésére, amelyek a ciklikus bevételük miatt nehezebben jutnak kereskedelmi banki hitelhez.
Az NTAK rendszer korszerűsítése és egyszerűsítése is kiemelt cél. Jogszabály-módosítás révén az összesített, anonimizált adatok területi bontásban mindenki számára elérhetővé válnak várhatóan decemberig, ezzel segítve a szolgáltatók hatékonyabb működését. A digitális jelenlét erősítése érdekében a csodasmagyarorszag.hu szálláskereső felület is segítséget nyújt a szálláshelyeknek profiljuk feltöltéséhez, javítva ezzel láthatóságukat a mesterséges intelligencia alapú keresőkben.
A tervek között szerepel a szálláshely-minősítési rendszer felülvizsgálata és a felesleges adminisztrációs terhek csökkentése is. A Kisfaludy-program támogatásainak átvilágítása folyamatban van, és az eredmények alapján a minisztérium megteszi a szükséges lépéseket. A légitársaságok Budapesten tartása érdekében a Budapest Airporttal és a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal is együttműködnek, hogy a kerozin drágulása ellenére is biztosítsák a járatok fenntartását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása