A magyar széltenderhez kapcsolódóan egy új energiaközösségi programot indítottak, amelynek keretében a helyi közösségek aktívan bekapcsolódhatnak a szélerőmű-beruházásokba. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-videójában jelentette be, hogy a magántőkéből megvalósuló projektekben a helyi közösségek akár 25 százalékos tulajdonrészt is szerezhetnek. Ez a konstrukció jelentős változást hozhat a megújuló energiaforrások hasznosításában, mivel a beruházásokból származó bevételek egy része helyben maradhat, erősítve a helyi gazdaságot és a közösségi kohéziót.
A miniszter kiemelte, hogy a program célja, hogy a szélerőmű-beruházások eredményei ne csak a befektetőknél csapódjanak le, hanem a beruházások helyszínén élő közösségek is közvetlenül részesedjenek azokból. Kapitány István szerint ez a modell Európában egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösségek tulajdonossá váljanak, és a termelésből származó bevételekből is részesedjenek. Ezáltal a helyi lakosság és az önkormányzatok is érdekeltté válnak a szélerőművek sikeres és hosszú távú működésében.
A pályázati rendszer részletei szerint a beruházóknak jelentős pénzügyi hozzájárulást kell vállalniuk a helyi közösségek javára. Ez az egyszeri hozzájárulás megawattként legalább 10 ezer eurót tesz ki, de a vállalás akár 50 ezer euróig is emelkedhet. A felajánlott összeg nem csupán egy kötelező elem, hanem a pályázatok elbírálásakor is fontos pontozási szempontként szerepel, így ösztönözve a beruházókat a minél nagyobb mértékű helyi támogatásra.
Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a közösségek már a projekt kezdeti szakaszában is jelentős anyagi juttatásban részesüljenek.
Az egyszeri hozzájárulás mellett a közösségek a szélerőművek működéséből is folyamatos bevételre tehetnek szert. Ennek összege megawattóránként 2 eurótól indulhat, és a konkrét vállalás szintén a pályázati rendszer részét képezi. Ez a folyamatos bevétel hosszú távon biztosít stabilitást és forrásokat a helyi fejlesztésekhez.
A miniszter becslései szerint a konstrukció révén a helyi közösségek bevétele a beruházások méretétől és a pályázati vállalásoktól függően több tízmillió forinttól akár 500 millió forintig is terjedhet. Ez a jelentős összeg lehetőséget adhat infrastrukturális fejlesztésekre, közösségi programokra vagy egyéb helyi célok megvalósítására.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy a széltender keretében megvalósuló beruházások teljes egészében magántőkéből finanszírozódnak. Az energiaközösségi konstrukcióval azonban a helyi szereplők is tulajdonossá válhatnak a projektekben, és közvetlenül részesedhetnek a termelésből származó bevételekből. Ez a partnerségi modell nemcsak a pénzügyi előnyöket osztja meg szélesebb körben, hanem erősíti a helyi elfogadottságot és támogatást is a megújuló energiaforrások fejlesztése iránt.
A program célja, hogy a szélerőművek ne csak energiát termeljenek, hanem gazdasági és társadalmi hasznot is hozzanak a települések számára, ahol létesülnek.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása