A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében új szabályozás lép életbe augusztus 20-tól az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak, valamint vezetőinek díjazására vonatkozóan. A cél a takarékosabb működés elősegítése, melynek keretében a cégeket komplexitásuk alapján három kategóriába sorolják.
Ez a lépés jelentős változásokat hozhat a korábbi gyakorlathoz képest, egységesítve a javadalmazási elveket az állami szektorban.
A kormányhatározat három komplexitási kategóriát határoz meg: magas, közepes és alacsony. Ezekhez a kategóriákhoz eltérő maximális taglétszámok és díjazási szintek tartoznak, melyek a minimálbérhez, illetve a nemzetgazdasági átlagbérhez viszonyítva kerültek meghatározásra.
A magas komplexitású cégeknél az igazgatóság legfeljebb 5, a felügyelőbizottság legfeljebb 6 tagból állhat. Az elnökök díjazása maximum a minimálbér háromszorosa, a tagoké kétszerese lehet. A vezető állású munkavállalók havi bruttó alapbére legfeljebb az előző évi nemzetgazdasági átlagbér 4,94-szeresét érheti el.
A közepes komplexitású társaságoknál mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság legfeljebb 3 tagból állhat. Az elnökök díjazása maximum a minimálbér kétszerese, a tagoké másfélszerese lehet. A vezető állású munkavállalók maximális havi bruttó alapbére az előző évi nemzetgazdasági átlagbér 4,53-szorosa.
Az alacsony komplexitású cégeknél hasonlóan, mindkét testület legfeljebb 3 tagot számlálhat. Itt az elnökök díjazása legfeljebb a minimálbér összege, a tagoké pedig annak 0,75-szöröse lehet. A vezető állású munkavállalók maximális havi bruttó alapbére az előző évi nemzetgazdasági átlagbér 4,12-szerese.
Fontos újítás, hogy a politikai felsővezetők nem kapnak díjazást igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságukért, míg a szakmai felsővezetők a meghatározott díjazás felére jogosultak. A kormány ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy indokolt esetben a maximumnál magasabb alapbért vagy inflációt meghaladó béremelést engedélyezzen. Vezető állású munkavállalóknak adható prémium is, mely az éves alapbér 20 százalékáig terjedhet, de a kormány itt is dönthet magasabb összegről.
A díjazások újraszabályozásáról szóló kormányhatározat a szerda este megjelent Magyar Közlönyben látott napvilágot. A jogszabály teljes címe „a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti, az állam többségi befolyása alatt lévő köztulajdonban álló gazdasági társaságok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságáról és a kapcsolódó díjazásokról, valamint a vezető állású munkavállalóinak javadalmazásáról”.
Ez a hosszú megnevezés is jelzi a szabályozás átfogó jellegét, amely az állami cégek működésének egy fontos aspektusát érinti. A korábbi „kánaánnak” nevezett állapot megszüntetése a cél, egy strukturáltabb és takarékosabb rendszer bevezetésével. A jogszabály augusztus 20-tól lép hatályba, ezzel biztosítva a felkészülési időt a változásokra.
Az új szabályozás jelentősége abban rejlik, hogy egységes keretek közé tereli az állami cégek vezetőinek és testületi tagjainak javadalmazását. Ez hozzájárulhat a közpénzek felhasználásának átláthatóságához és hatékonyságához, valamint a takarékosabb gazdálkodás elvének érvényesítéséhez. A komplexitás szerinti kategóriák bevezetése differenciált megközelítést tesz lehetővé, figyelembe véve az egyes cégek méretét és feladatainak összetettségét.
A politikai és szakmai felsővezetők díjazásának korlátozása vagy megszüntetése szintén fontos eleme a takarékossági intézkedéseknek. Ugyanakkor a kormány rugalmasságot is biztosít, lehetővé téve a maximumnál magasabb díjazás vagy prémium engedélyezését indokolt esetben, ami fenntartja a lehetőséget a kiemelkedő teljesítmény elismerésére és a szakértelem megtartására.
A díjazások és taglétszámok plafonjának bevezetése egyértelmű kereteket szab, csökkentve a korábbi, esetlegesen indokolatlanul magas juttatások mértékét. Ez a lépés a közvélemény számára is egyértelmű üzenetet hordoz a felelősebb gazdálkodás iránti elkötelezettségről.
Az új szabályozás bevezetése után várhatóan az érintett állami cégeknek felül kell vizsgálniuk jelenlegi díjazási gyakorlatukat és testületi struktúrájukat. A besorolásokat évente felülvizsgálják, és rendkívüli esetekben soron kívül is módosíthatók, ami biztosítja a rendszer dinamikus alkalmazkodóképességét a változó körülményekhez.
A forrás említi, hogy a melléklet 44 komplexitású gazdasági társaságot sorol fel, ami azt jelenti, hogy számos jelentős állami vállalat érintett a változásokban. Az intézkedések hosszú távon hozzájárulhatnak az állami szektor hatékonyabb és költségtudatosabb működéséhez, valamint a közpénzekkel való gazdálkodás iránti bizalom erősítéséhez.
A kormány fenntartott jogköre a maximális díjazások módosítására vagy prémiumok engedélyezésére azt jelenti, hogy a rendszer nem teljesen merev, hanem bizonyos keretek között alkalmazkodni tud az egyedi igényekhez és piaci viszonyokhoz. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú lehet a tehetséges vezetők megtartásában és motiválásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása