A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább beépül a mindennapi életbe és a szakmai gyakorlatba, beleértve a jogi területet is. Dr. Kummer Ákos ügyvéd az Óbudai Egyetem "Mi lesz velünk?" című podcastjában beszélt az MI használatával járó veszélyekről és a felhasználók felelősségéről. Kiemelte, hogy a kényelem oltárán nem szabad feláldozni a személyes adatok védelmét és a jogi biztonságot.
Az ügyvéd rámutatott, hogy sokan már nem jogi adatbázisokkal kezdik a kutatást, hanem MI-alapú keresőket használnak, melyek válaszait utólag ellenőrzik. A fő probléma akkor merül fel, amikor a felhasználók túl sok érzékeny információt táplálnak be ezekbe a rendszerekbe. Példaként említette, hogy egy bírósági beadvány helyesírási vagy stilisztikai ellenőrzése során óriási hiba a peres felek személyes adatainak megadása.
Az MI ugyanis megtanulhatja az ügyfél születési helyét vagy édesanyja nevét, amihez az érintettek általában nem járulnak hozzá. Kummer Ákos hangsúlyozta, hogy a személyes adatok köre sokkal tágabb, mint azt sokan gondolnák. Nem csupán a név, születési adatok, édesanya adatai és lakcím tartozik ide, hanem bármilyen információ, ami valakivel kapcsolatba hozható és azonosíthatóvá teszi.
Ez magában foglalhatja akár a lábméretet vagy a szemszínt is, melyeket nem szabad olyan rendszerekbe bevinni, ahol visszaélhetnek velük. Az ügyvéd felhívta a figyelmet a Meta esetére is, ahol az MI pillanatok alatt adatlapot készített két kislányról, régi családi posztok alapján.
Az MI-t használók egyik legfontosabb feladata mások személyiségi, szerzői és szellemi tulajdonjogainak tiszteletben tartása. Az ügyvéd saját példájával szemléltette, hogy a digitális térben mennyire kiszolgáltatottá válhat az ember. Amint egy beszélgetés felkerül az internetre, bekerülhet az MI-rendszerekbe, amelyek könnyedén rekonstruálhatják a hangot, megkönnyítve ezzel a jogsértések elkövetését.
Bár a praxisában még nem találkozott kifejezetten MI által okozott jogsértéssel, rövid időn belül várható az ilyen perek megjelenése. A hang és a képmás személyes adatnak minősül, melynek felhasználásához az érintett előzetes hozzájárulása szükséges. Ezt a hozzájárulást nem lehet kiterjesztően értelmezni; egy samponreklámra adott engedély nem jogosít fel paródia készítésére ugyanazzal a hanggal.
Fontos, hogy a hozzájárulás írásban, pontosan rögzítve történjen, részletezve a felhasználás célját és módját. Ez érvényes a felvételekre is, ahol a háttér megváltoztatása is külön beleegyezést igényelhet. Az utcán készült felvételek esetében a ráutaló magatartás döntő, vagyis az, hogy az érintett viselkedésével kifejezte-e beleegyezését.
Ha valaki látja a kamerát, megáll előtte és táncol, az hozzájárulásnak tekinthető, és a felvétel szélesebb körben felhasználható. Rejtett kamerával készült felvételeknél azonban ez nem áll fenn. A hozzájárulás elvileg visszavonható, de a gyakorlatban rendkívül nehéz nyomon követni az interneten terjedő tartalmakat.
Az ügyvéd figyelmeztetett, hogy ami egyszer a kamera elé kerül, abból könnyen mém lehet, és az interneten körbejárva az MI is megtanulhatja, hogy hasonló tartalmakat generáljon. A technológia fejlődése megköveteli, hogy a viselkedésünk is alkalmazkodjon ehhez a változáshoz, hiszen ami régen következmények nélkül maradt, az ma másodpercek alatt nyilvánossá válhat. Kummer Ákos szerint az MI használata nem mentesít a felelősség alól, még akkor sem, ha téves információt szolgáltat.
Példaként említett egy amerikai esetet, ahol egy ügyvéd MI-re támaszkodva ment bíróságra, de a kártérítési ügyben nem fogadták el védekezésként, hogy a hibát a gép okozta. Egy baráti körben történt eset is rávilágított a veszélyekre: a ChatGPT tévesen tájékoztatott egy bérlőt a bérbeadó jogairól, mivel a polgári jog diszpozitív szabályait, melyektől a felek eltérhetnek, a chatbot nem ismerte. Az ügyvéd kiemelte, hogy minden jogviszony egyedi, és az MI még nem képes egyedi helyzetekre szabott okiratok megírására.
Bár az ingatlan, hajó vagy repülőgép adásvételénél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, ami egyelőre korlátozza a chatbotok térnyerését, az egyszerűbb ügyleteknél a probléma gyakran nem az okirat írója, hanem az, hogy az aláírók nem olvassák el a szerződést. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az MI fölött mindig emberi kontrollnak kell lennie, és ez a kontroll a felhasználó feladata. A fejlesztőknek azt üzente, hogy az MI akkor lesz igazán hasznos a jogban, ha pontos jogszabályhelyekkel, bírói gyakorlattal és forrásmegjelöléssel támasztja alá válaszait, és csak akkor ad választ, ha ilyen forrást tud biztosítani.
A podcastsorozatban korábban Völgyesi Gabriella jogász, a Unique énekesnője is beszélt arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a szerzői jogot és a zeneipart. Az MI térnyerése tehát számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyekre a társadalomnak és a jogrendszernek egyaránt reagálnia kell a jövőben. A tudatos és felelős felhasználás elengedhetetlen a digitális korban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása