Ugandában hivatalosan is véget ért az ebola Bundibugyo-törzse okozta járvány, jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai régiójának vészhelyzeti igazgatója. Ez a bejelentés egy közel egy hónapos megfigyelési időszakot követett, amelyet a WHO óvatosságból tartott fenn, miután az ugandai kormány már július 28-án lezártnak nyilvánította a járványt.
A járvány lezárása jelentős előrelépést jelent Uganda számára, különösen annak fényében, hogy a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) továbbra is aggasztóan növekszik a megbetegedések száma.
Az ugandai járvány lefolyása és lezárása
Az ugandai kormány már július 28-án bejelentette a járvány végét, azonban a WHO, Marie Roseline Belizaire, az afrikai régió vészhelyzeti igazgatójának vezetésével, további megfigyeléseket végzett. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a vírus terjedési láncai valóban megszakadtak, és nincsenek rejtett esetek, amelyek újra fellángolhatnák a járványt.
Ugandában összesen 20 megerősített esetet regisztráltak, amelyek közül ketten vesztették életüket. Az utolsó megerősített esetet 2026. június 21-én jelentették, és az utolsó beteget július 16-án engedték haza a kampalai Mulago Nemzeti Referencia Izolációs Központból. A WHO protokollja szerint egy ebolajárvány akut fázisa akkor tekinthető lezártnak, ha az utolsó beteg hazabocsátása után 42 napig nem regisztrálnak új esetet. Uganda július 16-án kezdte meg ezt a 42 napos visszaszámlálást, amely augusztus 27-én ér véget, hivatalosan is megerősítve a járvány végét.
Az ugandai esetek közül 15 a KDK-ból importált fertőzés volt, míg 5 másodlagos esetként, kontaktok között alakult ki. Az országban hozott szigorú intézkedések, beleértve a kontaktkutatást és a gyors reagálást, kulcsfontosságúak voltak a járvány megfékezésében.
A Bundibugyo-törzs és a kezelési kihívások
Az ebolavírus Bundibugyo variánsa okozta járványt 2026. május 15-én hirdették ki a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében, ahonnan gyorsan átterjedt a szomszédos Ugandára is. A Bundibugyo vírust először 2007-ben azonosították Uganda Bundibugyo körzetében. Ez a rendkívül fertőző, vérzéses lázzal járó betegség komoly közegészségügyi fenyegetést jelent. A jelenlegi vírusvariáns ellen egyelőre nincs vakcina vagy specifikus kezelés, ami tovább nehezíti a védekezést és a betegek ellátását.
A helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Míg Uganda fellélegezhet, a Kongói Demokratikus Köztársaságban a helyzet továbbra is kritikus. Az ebolajárvány ottani terjedése a történelem második leghalálosabb járványának számít, és meghaladja a megfékezési erőfeszítéseket. A KDK-ban 2026. augusztus 25-ig több mint 5600 megerősített esetet és több mint 2700 halálesetet jelentettek. A vírus terjedése továbbra is nagyon aktív, annak ellenére, hogy a kontaktkutatásban és a tesztelésben mutatkoznak javulások.
A WHO 2026. május 17-én nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a KDK-ban és Ugandában zajló Bundibugyo-vírus okozta ebolajárványt. A KDK keleti részén tapasztalható folyamatos konfliktusok és az alapvető szolgáltatások hiánya rendkívül megnehezítik a járvány megfékezését. Marie Roseline Belizaire kiemelte, hogy azonnali, 30 millió dolláros finanszírozási hiány mutatkozik a logisztikai műveletekben, amelyek az orvosi és személyi védőfelszerelések szállítását célozzák a KDK legsúlyosabban érintett területeire. Enélkül a befektetés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az eddig elért lendület megtörik.
A Bundibugyo vírus elemzései nem mutattak ki mutációra utaló jeleket a gyors terjedés ellenére, ami jó hírnek számít, de a járvány továbbra is komoly kihívást jelent a régió számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása