Példátlan jogi lépésre szánta el magát az Uber több európai sofőrje, akik keresetükben azt állítják, hogy „állandó félelemben” élnek a fizetségüket megállapító és a munkát kiosztó algoritmus miatt. A beadványt Amszterdamban nyújtották be, ahol a cég európai központja található. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint ez az első ilyen kollektív fellépés a kontinensen, amely az automatizált rendszerek munkaerőpiaci hatásait vizsgálja.
Az ügy középpontjában egy átláthatatlan, „feketedoboz” működésű rendszer áll, amely a sofőrökről gyűjtött adatok alapján minden fuvarra egyedi árat állapít meg. A felperesek szerint az Uber ezzel jogellenesen alkalmaz automatizált döntéshozatalt és profilalkotást, megsértve a GDPR előírásait. Emellett azt is kifogásolják, hogy a sofőrök adatait a cég saját mesterséges intelligencia modelljeinek betanítására is felhasználta.
A sofőrök konkrét példákkal támasztják alá állításaikat: a rendszer ugyanazt a fuvart eltérő díjazással kínálja fel különböző embereknek. Hosszabb út után gyakran kevesebbet ajánl a visszaútra, feltételezve, hogy a sofőr amúgy sem akar üresen hazamenni. Egy rotterdami sofőr, Mohammed Shirwa úgy fogalmazott, mintha valaki folyamatosan figyelné, és ismerné a gyengeségeit, ahol az algoritmus a főnök.
Egy 48 éves londoni sofőr, Kola Oba esete is jól illusztrálja a problémát: ő és egy másik sofőr ugyanazt a fuvart kapták meg, de az applikáció társának 27, neki csupán 23 fontot ajánlott. Gyanúja szerint ez azért történt, mert korábban több olcsóbb munkát is elvállalt. A felperesek szerint a dinamikus bérmegállapítás, amelyet az Egyesült Királyságban 2023 óta, Hollandiában pedig idén alkalmaznak, nagyjából 5000 fonttal, azaz több mint 2 millió forinttal csökkentette az éves jövedelmüket.
Az Uber szóvivője kategorikusan elutasítja az állításokat, mondván, hogy a cég nem igazítja az árat az egyes sofőrök viselkedéséhez. Állításuk szerint a fuvarok korábbi elfogadása vagy visszautasítása sem befolyásolja az ajánlatokat. Az Uber szerint a dinamikus árazás épp a kevésbé vonzó utak díját emeli meg, az applikáció pedig az útvonal, az időtartam és a célállomás alapján számol, a sofőrök pedig az elfogadás előtt látják a várható keresetüket.
Az Oxfordi Egyetem tavalyi tanulmánya azonban hasonló eredményre jutott a sofőrök jövedelmének csökkenésével kapcsolatban, amelyet az Uber „szelektív adatokra épülőnek” nevezett. Az Uber automatizált rendszerei máshol is jogi következményekkel jártak: a holland adatvédelmi hatóság a múlt hónapban 825 millió euróra bírságolta a céget. Ez a büntetés azért született, mert az Uber megfelelő tájékoztatás nélkül függesztett fel sofőrfiókokat, ami rávilágít az automatizált döntéshozatal körüli aggodalmakra.
A per alapvető kérdéseket vet fel az algoritmikus menedzsment és a munkavállalói jogok kapcsolatáról a gig economyban. A felperesek kártérítést és a GDPR-t sértő gyakorlat megtiltását kérik, hangsúlyozva az átláthatóság és az emberi felügyelet fontosságát. James Farrar, a pert vivő Worker Info Exchange alapítója szerint a megfigyelésre épülő gyakorlat „sérti a sofőrök munkavállalói és emberi méltóságát”.
Anton Ekker holland ügyvéd kiemelte, hogy egy számítógépes algoritmus nem hozhat önállóan olyan döntéseket, amelyek megfosztják az embereket a megélhetésüktől. Ez a jogi fellépés precedenst teremthet más platformcégek számára is, ahol hasonló algoritmikus rendszerek befolyásolják a munkavállalók jövedelmét és munkakörülményeit. A per rávilágít az adatvédelem és a mesterséges intelligencia etikus alkalmazásának egyre növekvő jelentőségére a modern gazdaságban.
A per kimenetele jelentős hatással lehet az Uber működésére Európában, és szélesebb körben is befolyásolhatja az algoritmikus menedzsment szabályozását. Amennyiben a sofőrök javára dönt a bíróság, az arra kényszerítheti a céget, hogy átláthatóbbá tegye árazási és munkakiosztási algoritmusait. Ez potenciálisan jobb védelmet biztosíthat a gig economy munkavállalóinak az automatizált rendszerekkel szemben.
A jogi eljárás továbbá felhívja a figyelmet az adatvédelem és a mesterséges intelligencia etikus felhasználásának fontosságára a munka világában. Az ítélet iránymutatást adhat a jövőbeni szabályozásokhoz, amelyek célja a technológiai fejlődés és a munkavállalói jogok közötti egyensúly megteremtése. Az Uber továbbra is kitart amellett, hogy rendszere tisztességes és átlátható, így a jogi vita várhatóan hosszas és komplex lesz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása