Öt jelentős magyar turisztikai szakmai szervezet közös javaslatcsomagot állított össze a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) számára, melynek fő célja a hazai turizmus versenyképességének fokozása. A dokumentum rövid távú intézkedéseket és hosszú távú stratégiai fejlesztési irányokat egyaránt tartalmaz, hangsúlyozva a kiszámítható szabályozási környezet, a rugalmasabb munkaerőpiac és a versenyképesebb adózás fontosságát. A kezdeményezők reményei szerint a javaslatok hozzájárulnak a szektor stabil működéséhez és további fejlődéséhez.
A Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ), a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz), a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) fogott össze a javaslatcsomag elkészítésében. A pénteken az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a szervezetek az ágazat egészét érintő kérdésekre kerestek megoldásokat. A benyújtott anyag a turisztikai infrastruktúra fejlesztését is kiemelt fontosságúnak tartja, a modern és vonzó szolgáltatások biztosítása érdekében.
A javaslatok három fő pillérre épülnek: a szabályozási környezet átláthatóságára, a munkaerőpiaci kihívások kezelésére, valamint az adó- és járulékrendszer versenyképességének javítására. Emellett a hazai és nemzetközi turizmus ösztönzése, valamint a tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtése is kiemelt figyelmet kap. A kezdeményezés célja, hogy a turisztikai vállalkozások biztonságosan tudjanak működni és hosszú távon tervezhető beruházásokat valósíthassanak meg.
A turisztikai szektor működését számos, nem közvetlenül az ágazatért felelős területhez tartozó jogszabály befolyásolja, ami gyakran kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások helyzetét. A szakmai szervezetek ezért rendszeres és érdemi egyeztetéseket szorgalmaznak a kormányzati szereplőkkel, valamint azt, hogy a jogszabályok előkészítésébe már a döntések megszületése előtt bekapcsolódhassanak. A tárcaközi együttműködés erősítését is elengedhetetlennek tartják a hatékonyabb szabályozás érdekében.
Különösen fontosnak ítélik a szállodai wellnessrészlegeket és gyógyszállodákat érintő előírások, a vendéglátó- és rendezvényipari vállalkozások adminisztratív terheinek, valamint a rövid távú lakáskiadás szabályozásának felülvizsgálatát. Ez utóbbi kérdés az elmúlt hónapokban számos budapesti belvárosi kerületben felmerült, szigorítási törekvésekkel. A munkaerőhiány régóta súlyos problémát jelent az ágazatban, ezért a rugalmasabb munkaerőpiaci szabályozás, különösen az egyszerűsített foglalkoztatás és a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása terén, kiemelt fontosságú.
Az ágazat adó- és járulékterhei szintén rontják a versenyképességet, ezért az áfaszabályok, a turizmusfejlesztési hozzájárulás és a reprezentációhoz kapcsolódó terhek áttekintését javasolják. Az árfolyam-ingadozásokból eredő kockázatok mérséklésére is pénzügyi vagy szabályozási eszközöket keresnek a nemzetközi turizmusban működő cégek számára. A belföldi turizmus ösztönzésére a SZÉP-kártya szerepének erősítését javasolják, mint bevált és hatékony eszközt.
A javaslatcsomag elfogadása és megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a magyar turizmus hosszú távú stabilitásához és növekedéséhez. A kiszámíthatóbb szabályozási környezet biztonságot nyújt a befektetőknek és a vállalkozásoknak, ösztönözve az új beruházásokat és a szolgáltatások minőségének javítását. A rugalmasabb munkaerőpiaci szabályok és a hazai szakember-utánpótlás biztosítása enyhítheti a munkaerőhiányt, ami az ágazat egyik legégetőbb problémája.
A szállodai szervizdíj bevezetésének vizsgálata, a vendéglátásban már működő modellhez hasonlóan, javíthatja a munkavállalók jövedelmi helyzetét és növelheti a szakma vonzerejét. Az adó- és járulékrendszer felülvizsgálata csökkentheti a vállalkozások terheit, ezáltal növelve nyereségességüket és versenyképességüket a regionális piacon. A SZÉP-kártya megerősítése pedig tovább élénkítheti a belföldi turizmust, ami válsághelyzetekben is stabilabb alapot biztosít az ágazatnak.
Az üzleti és rendezvényturizmus (MICE-szektor) stratégiai fejlesztése kulcsfontosságú a magasabb hozzáadott értékű vendégek vonzásához és a szezonális ingadozások mérsékléséhez. Ehhez elengedhetetlen a konferenciakapacitások, a repülőtéri kapcsolatok, a turistabuszok közlekedésének és parkolásának, valamint a dunai kikötői infrastruktúra fejlesztése. A tisztességes piaci verseny biztosítása védi a jogkövető vállalkozásokat és szakembereket, hozzájárulva az ágazat egészének megbízhatóságához.
A szakmai szervezetek célja egy olyan működési környezet kialakítása, ahol a versenyképes vállalkozások, a minőségi vendégélmény és a helyi közösségek érdekei harmonikusan erősítik egymást. A turizmus társadalmi elfogadottságának további erősítése érdekében fontos láthatóvá tenni, hogy az ágazat nem csupán üzleti tevékenység, hanem munkahelyeket teremt, beruházásokat generál, bevételeket biztosít a településeknek, és hozzájárul a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlődéséhez.
A javaslatok részletes szakmai egyeztetését a Magyar Turisztikai Ügynökség koordinációjával, az érintett kormányzati szereplők bevonásával tervezik folytatni. Ez a párbeszéd kulcsfontosságú a felvázolt problémák hatékony kezeléséhez és a magyar turizmus hosszú távú sikereinek megalapozásához. A közös munka eredményeként egy stabilabb, kiszámíthatóbb és vonzóbb turisztikai ágazat jöhet létre Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása