A magyar turizmus ágazatában jelentős változások előtt állunk, mivel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) széles körű szakmai párbeszéd keretében tárta fel a szektor legégetőbb problémáit. Egy átfogó kérdőíves felmérés és folyamatos egyeztetések alapján készül az új turisztikai stratégia, amely a differenciált megközelítésre és az ágazati szereplők bevonására épül. A cél a versenyképesség erősítése és egy olyan rendszer kialakítása, amely nemzetközi szinten is példaértékű lehet.
Az MTÜ által kezdeményezett felmérésre 2725 vállalkozás küldte be észrevételeit, melyek elsősorban a mikrovállalkozások helyzetéről adnak részletes képet, hiszen a kitöltők közel 90 százaléka ebből a szegmensből érkezett. Az ügynökség a transzparens működés jegyében beépíti a beérkezett véleményeket a közös gondolkodásba, és folyamatos visszajelzést ad a stratégia kidolgozásáról. Csendes Olivér, az MTÜ elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a magyar turizmust nem egyetlen szervezet építi, hanem mindazok, akik nap mint nap dolgoznak benne.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a turisztikai szolgáltatók és a térségek kihívásai szegmensenként jelentősen eltérnek. Az általános top három nehézség az adóterhelés (42%), a túlzott adminisztráció (40%) és a magas energiaköltség (38%). A részletes elemzés eltérő prioritásokat mutatott: a magánszálláshelyek az adminisztrációt, a vendéglátóhelyek az adó- és járulékterheket, a kereskedelmi szálláshelyek pedig az energia- és működési költségeket jelölték meg fő problémaként.
A válaszok szolgáltatástípusonkénti vizsgálata további eltéréseket tárt fel az elvárásokban. A magánszálláshelyek és a vendéglátóhelyek elsősorban szabályozói-adminisztrációs tehermentesítést igényelnének, míg az attrakciók fejlesztéseket, a szállodák pedig nagyobb marketingtámogatást várnának el. Ez a sokszínűség rávilágít arra, hogy a turizmusvezetés részéről a jövőben differenciált problémamegközelítésre és célzott kommunikációra van szükség, amely figyelembe veszi az egyes szolgáltatói csoportok sajátos helyzetét.
Az adminisztratív terhek megítélése kifejezetten szolgáltatótípus- és méretfüggő. Az NTAK-hoz kapcsolódó adatszolgáltatás kapcsán a válaszadók 71 százaléka havi egy óránál kevesebb időráfordításról számolt be, mégis közel minden harmadik (32%) vállalkozás a három legnagyobb problémája közé sorolta az ezzel járó adminisztrációt. Ez arra utal, hogy nem csupán az időráfordítás, hanem az adatszolgáltatás egyszerűsége, érthetősége és átláthatósága is kulcsfontosságú. A szolgáltatók számára elengedhetetlen, hogy lássák az adatok felhasználásának célját, és az NTAK-ba beküldött információk visszacsatolása hasznosítható legyen a mindennapi működésben.
A szöveges válaszokban visszatérő témaként jelent meg a szálláshely-minősítési rendszer és az adózás, különösen az idegenforgalmi adó kérdése. A minősítési rendszer felülvizsgálatánál olyan megoldást javasoltak, amely megfelelő minőségi és fogyasztóvédelmi garanciákat, valamint valódi versenyelőnyt biztosít, ugyanakkor átlátható és a lehető legkisebb adminisztratív terhet rója a vállalkozásokra.
A felmérés eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy a magyar turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a szegmensenként eltérő kihívásokra szabott, differenciált stratégia. Az egységes megközelítés helyett a célzott intézkedések és a specifikus igényekre reflektáló támogatások jelenthetik a kitörési pontot. Az adatszolgáltatás megítélésének mélyebb elemzése is rávilágít arra, hogy az egyszerűsítés, az átláthatóság és a hasznos visszacsatolás kulcsfontosságú a szolgáltatók elkötelezettségének növeléséhez.
A kapcsolattartás hiánya is komoly problémát jelent, hiszen a válaszadók 65 százalékának nem volt közvetlen kapcsolata a Visit Hungaryvel az előző évben. Ez a statisztika azt mutatja, hogy a bizalom alapját képező releváns párbeszéd hiányzik az ágazat jelentős részében. Az MTÜ felismerte ennek fontosságát, és a párbeszéd folytatásával kívánja erősíteni az ágazati bizalmat és a közös szakmai építkezést.
Az MTÜ a felmérés eredményeire és a folyamatos párbeszédre alapozva célzott intézkedéseket, pontos tájékoztatást és kiszámítható együttműködést ígér a jövőre nézve. A szakmai szervezetekkel való többkörös egyeztetések már zajlanak, melyek célja, hogy a szolgáltatók tapasztalatai beépüljenek a stratégiaalkotásba. Csendes Olivér kiemelte, hogy csak a szakmával szoros együttműködésben jöhet létre az az új turisztikai rendszer, amely nemzetközi mércével is példaadó lehet.
A következő időszakban a hangsúly a differenciált megközelítésen, az adminisztratív terhek csökkentésén, az adatszolgáltatás hasznosabbá tételén, valamint a minősítési és adózási kérdések felülvizsgálatán lesz. A cél egy olyan stabil és versenyképes turisztikai ágazat kialakítása, amely hosszú távon is hozzájárul az ország gazdasági fejlődéséhez, miközben figyelembe veszi az egyes szereplők egyedi igényeit és kihívásait.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása