Az Egyesült Államok kormánya pénteken éjfél után új, jelentős vámcsomagot vezetett be hatvan kereskedelmi partnerével szemben. Az intézkedések 10 és 12,5 százalék közötti mértékű terheket rónak az érintett országokból származó importra. A Trump-adminisztráció a döntést azzal indokolja, hogy ezek a partnerek nem tettek elegendő lépéseket a kényszermunkával előállított termékek kereskedelmének megakadályozására.
Az amerikai kormányzat által bevezetett új vámok az Egyesült Államok teljes külkereskedelmének több mint 99 százalékát érintik. A vámok mértéke az adott országtól függően 10 vagy 12,5 százalék lehet. Az alacsonyabb, 10 százalékos kulcs azokra a gazdaságokra vonatkozik, amelyek már korábban intézkedéseket hoztak a kényszermunkával előállított áruk behozatalának megakadályozására, vagy ilyen kötelezettséget vállaltak kereskedelmi megállapodásban.
A többi érintett kereskedelmi partnerre a magasabb, 12,5 százalékos vámkulcs vonatkozik. Az amerikai kereskedelmi képviselet márciusban indított vizsgálatot a hatvan gazdasággal szemben. Júniusban arra a következtetésre jutottak, hogy azok nem léptek fel hatékonyan a kényszermunkával előállított termékek importja ellen.
A Trump-adminisztráció állítása szerint ez a lépés az Egyesült Államok, egyben a világ eddigi legátfogóbb kereskedelmi intézkedése a nemzetközi munkajogok védelmében. Fontos megjegyezni, hogy az új terhek nem vonatkoznak az acélra, alumíniumra és más fémtermékekre már korábban kivetett, nemzetbiztonsági indokokra épülő vámokra. Amennyiben egy termékre már érvényes a kereskedelmi törvény 232. szakasza alapján elrendelt teher, arra nem számítják fel még egyszer a most bejelentett pótlólagos terhet.
A mostani vámintézkedések gyakorlatilag felváltják a februárban bevezetett, átmeneti 10 százalékos globális importvámot. Ezt az ideiglenes vámot a Trump-adminisztráció azt követően vezette be, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a tavaly áprilisi Liberation Day során bejelentett korábbi globális vámcsomagot.
Az átmeneti vámot az amerikai kormány a kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján legfeljebb 150 napra vezethette be. Ennek következtében a hatálya július 24-én lejárt, így szükségessé vált egy új jogi alapú intézkedés bevezetése.
A mostani, tartósabbnak szánt vámokat már az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszára hivatkozva vetik ki. Ez a jogi alap szélesebb mozgásteret biztosít a kormánynak a kereskedelmi intézkedések bevezetésére és fenntartására. Az amerikai kormányzat régóta hangsúlyozza az amerikai ipar és munkahelyek védelmének fontosságát, valamint a kereskedelmi deficit csökkentését célzó politikáját.
Az új vámcsomag jelentősége abban rejlik, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmének szinte egészét lefedi, és hatvan országra terjed ki. A Trump-adminisztráció ezt a lépést a nemzetközi munkajogok védelmének eddigi legátfogóbb intézkedéseként kommunikálja, kiemelve annak globális hatását.
Az intézkedés közvetlen hatással lehet az érintett országok exportjára és az amerikai importőrökre, potenciálisan befolyásolva a globális ellátási láncokat és a fogyasztói árakat. Bár a kormány egyelőre nem közölte, hogy mekkora vámbevételt vár az intézkedéstől, az ilyen mértékű terhek jelentős gazdasági hatással járhatnak.
Az amerikai kereskedelmi képviselő szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a vámok és megállapodások alkalmazása mellett. Ezeknek az intézkedéseknek a célja a gazdaság újraiparosítása, az amerikai munkavállalók védelme, a bérek emelése és a kereskedelmi deficit csökkentése. Ez a nyilatkozat rávilágít a vámok szélesebb stratégiai szerepére az adminisztráció gazdaságpolitikájában és hosszú távú céljaiban.
A mostani vámcsomag egy szélesebb körű vámoffenzíva részét képezi, amelyet a Fehér Ház az elmúlt időszakban indított. Ez a stratégia több fronton is megnyilvánul, jelezve az adminisztráció határozott fellépését a kereskedelmi partnerekkel szemben.
A héten például életbe lépett a Brazíliából érkező import nagy részét sújtó 25 százalékos vám. Emellett a kanadai áruk széles körére augusztustól 50 százalékos vám lép érvénybe, ami tovább élezi a kereskedelmi feszültségeket a szomszédos országgal.
Folyamatban van továbbá egy márciusban indított másik vizsgálat is, amely tizenhat gazdaság túlzott gyártókapacitását veszi górcső alá. Ennek lezárása után további újabb vámok bevezetésére kerülhet sor, ami újabb terheket jelenthet a globális kereskedelemben. Ezek az intézkedések összességében azt mutatják, hogy az amerikai kormányzat továbbra is aktívan használja a vámokat, mint eszközt a kereskedelmi céljainak elérésére, ami további bizonytalanságot és kihívásokat jelenthet a nemzetközi partnerek számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása