Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta az Exxon Mobil és a Chevron amerikai olajipari óriáscégeket, amiért szerinte túlzottan magas profitot termelnek, miközben az iráni háború miatti ellátási problémák jelentősen megemelték a benzinárakat az Egyesült Államokban. Az elnök hétfőn fejezte ki nemtetszését, követelve, hogy a cégek csökkentsék a fogyasztói árakat, és osszák meg nyereségük egy részét az amerikai lakossággal.
Trump nyilatkozata a Politico értesülései szerint meglepő volt, különösen annak fényében, hogy saját bevallása szerint is a szabad vállalkozás egyik legnagyobb híve. „Nem tetszik ez nekem, és nekem kellene az utolsónak lenni, aki ezt mondja, mert én vagyok a szabad vállalkozás legnagyobb híve – senki sem nagyobb nálam” – fogalmazott az elnök, ezzel is hangsúlyozva a helyzet rendkívüliségét a saját ideológiájához képest. Kiemelte, hogy az Exxon Mobil és a Chevron a közelmúltban kiugró negyedéves eredményeket jelentett be, ami tovább erősítette az elnök azon meggyőződését, hogy a vállalatok túlzottan profitálnak a jelenlegi piaci helyzetből. Ezzel párhuzamosan az olajár, bár kisebb ingadozásokkal, de továbbra is magas szinten maradt a világpiacon, elsősorban az Iránnal folytatott konfliktus következtében kialakult geopolitikai feszültségek és ellátási bizonytalanságok miatt. „Chevron, túl sok pénz. Exxon Mobil, túl sok, túl sok pénz” – mondta Trump, hozzátéve, hogy a profit egy részét a cégeknek vissza kellene adniuk az embereknek, és csökkenteniük kellene a fogyasztói árakat, enyhítve ezzel az amerikai családok terheit.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy az olajárak „a mélypontra zuhannak”, amint véget ér az Iránnal folytatott konfliktus. Ez a kijelentés reményt sugallt a gyors árcsökkenésre, azonban arról, hogy valójában mikor folytatódnak a hétfőre belengetett tárgyalások, egyelőre nem lehetett tudni. Az üzemanyagárak kérdése különösen érzékeny témává vált az Egyesült Államokban, különösen a novemberi félidős választások közeledtével. A magas benzinárak közvetlenül érintik a választópolgárokat, és gyakran kulcsfontosságú tényezővé válnak a politikai megítélésben. A benzin kiskereskedelmi ára több mint 30 százalékkal emelkedett azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael az év elején támadást indított Irán ellen. Ez a drasztikus áremelkedés komoly gazdasági terhet ró az amerikai háztartásokra, és jelentős politikai nyomás alá helyezi az adminisztrációt, amelynek meg kell birkóznia a közvélemény elégedetlenségével.
Trump számára az olajipar kiemelten fontos ágazat, és energiapolitikájának központi eleme az amerikai energiatermelés bővítése, valamint a fúrások ösztönzése. Az elnök korábban is többször próbált nyomást gyakorolni a termelőkre, hogy tartsák alacsony szinten az üzemanyagárakat, ezzel is támogatva a hazai gazdaságot és a fogyasztókat. Ez a törekvés azonban ellentmondásba kerülhet azzal az elvárással, hogy a vállalatok maximalizálják a hazai termelést. A profitkorlátozás és a termelés maximalizálása közötti feszültség rávilágít a kormányzat energiapolitikai dilemmáira: hogyan lehet egyszerre ösztönözni a hazai termelést, ami gyakran magasabb profitot eredményez, miközben a fogyasztók számára alacsony árakat biztosítani?
Az amerikai elnök szavaira az amerikai olajcégeket képviselő szakmai szervezet, az American Petroleum Institute (API) is reagált. A Reuters beszámolója szerint az API közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magasabb árakat a globális kínálat és kereslet egyensúlytalansága, valamint a Hormuzi-szoros és más kritikus hajózási útvonalak körüli folyamatos bizonytalanságok okozzák. A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségű tengeri útvonal, amelyen keresztül a világ olajszállítmányainak jelentős része halad át, így az itt tapasztalható bármilyen feszültség azonnal kihat az olajárakra. Az API szerint ezek a globális piaci tényezők, nem pedig az egyes vállalatok profitmotivációja, állnak az áremelkedés hátterében. Ezzel a nyilatkozattal az iparági szervezet igyekezett elhárítani a vádakat, és a globális piaci mechanizmusokra hivatkozva magyarázni a kialakult helyzetet. A vita rávilágít a kormányzat és az olajipar közötti feszültségre, amely a fogyasztókra nehezedő gazdasági terhek és a közelgő választások árnyékában egyre élesebbé válik, miközben mindkét fél a saját álláspontját igyekszik érvényesíteni a közvélemény előtt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása