A globális részvénypiacok aktuális helyzete éles vitát vált ki a pénzügyi szakértők körében, ahol egyesek tőzsdei buborék jeleit látják, mások a növekedés fenntarthatóságát hangsúlyozzák. Ezt a kettősséget jól mutatja a norvég állami vagyonalap rekordnyeresége, mely elsősorban a technológiai részvényeknek köszönhető. Az alap igazgatója azonban óvatosságra int, felkészülést javasolva akár az alap értékének teljes elvesztésére is.
Számos befolyásos befektető és pénzügyi intézmény vezetője fejezte ki aggodalmát a tőkepiacok túlértékeltsége miatt. Michael Burry, a 2008-as válságot előre látó befektető, a részvénypiacok csúcsra érkezéséről és egy esetleges 1987-eshez hasonló, hirtelen összeomlásról írt. Burry 30-50 százalékos eséseket is elképzelhetőnek tart, és aktívan shortolja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos részvényeket.
Paul Tudor Jones, aki az 1987-es buborékon is profitált, a jelenlegi helyzetet a dotkom lufi előtti időszakhoz hasonlította. Bár szerinte az árfolyamok emelkedése még egy-két évig tarthat, utána drámai korrekció következhet be. Jeremy Grantham, a dotkom buborékon szintén profitáló alapkezelő, a 18. századi Déltengeri Társaság buborékjához, valamint a dotkom lufihoz hasonlította a mostani piacot.
Grantham rámutatott, hogy az amerikai tőzsde soha nem volt még ennyire drága a piaci kapitalizáció és a GDP arányát tekintve. Akár 70 százalékos gyors zuhanás is bekövetkezhet, bár ennek időzítése bizonytalan. Ray Dalio, a Bridgewater Associates alapítója, az MI-őrületet egy korai fázisban lévő tőzsdei buboréknak nevezte.
Buborékindikátorai szerint az amerikai részvénypiac az 1929-es és 2000-es szintekhez közelít, és az amerikai kormány kötvénypiaci beavatkozását adósságválság előjelének tekinti. Owen Lamont portfóliómenedzser is a dotkom lufihoz hasonló szélsőséges árfolyammozgásokra figyelmeztetett júniusban. Sarah Breeden, az angol jegybank alelnöke, áprilisban arról beszélt, hogy a tőkepiacok nem megfelelően árazzák a makrogazdasági kockázatokat.
Reálisnak tartja az MI-hez kapcsolódó és egyéb kockázatos eszközök átértékelődését, ezért korrekcióra számít a piacon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kockázatként azonosította a magas értékeltségeket és a piac koncentráltságát, különösen az amerikai technológiai szektorban.
A részvénypiaci buborékok valósága csak utólag derül ki, ám a jelenlegi piaci lendület gyanakvásra ad okot. Nicolai Tangen, a norvég vagyonalap vezetője, a Reutersnek adott interjúban nem említett konkrét friss piaci fejleményt, de utalt olyan tényezőkre, mint a védővámok, melyek az 1929-es nagy gazdasági világválság előtti időszakra emlékeztetnek. Emellett kiemelte, hogy az elmúlt három évtizedben abnormálisan alacsony kamatok, infláció és adók jellemezték a gazdaságot.
A norvég alap, melynek értéke 2017-ben érte el az 1000 milliárd dollárt, kevesebb mint egy évtized alatt megduplázódott. Jelenleg Norvégia közkiadásainak mintegy negyedét fedezi, ami rávilágít a globális tőkepiacok és különösen a technológiai részvények kiemelkedő szerepére. Tangen óvatossága annak ellenére figyelemre méltó, hogy az alap az idei első félévben több mint 184 milliárd dolláros rekordnyereséget könyvelhetett el.
A pesszimista előrejelzésekkel szemben más nagy piaci szereplők optimistább képet festenek a jövőről. A J.P. Morgan Chase, a világ legnagyobb bankja, például javította az S&P 500-ra vonatkozó év végi várakozását, 8000 pontos rekordot prognosztizálva. Ezt azzal indokolták, hogy a második negyedéves vállalati jelentések a várakozásokat felülmúló eredményeket mutattak, jelentősen meghaladva a hosszú távú átlagot.
A bank elemzői szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetések előnyei egyre világosabbá válnak. Nőtt a felhőszolgáltatások iránti kereslet, a kulcsszereplők hosszú távú szerződéseket kötöttek, és tisztábbá vált az ágazat hosszú távú, konzisztens bevételtermelő képessége. Ez csökkentette a befektetői aggodalmakat az MI-szektor fenntarthatóságával kapcsolatban.
A Fidelity alapkezelő is bizakodó volt már az első negyedéves adatok alapján, igyekezve eloszlatni a buborékképződéssel kapcsolatos aggályokat. Érvelésük szerint az S&P 500 vállalatok bevételei jelentősen nőttek, és a profitráták 2009 óta nem látott rekordot értek el. Kiemelték, hogy a legnagyobb MI vállalatok kiadásai nem elrugaszkodottak, ellentétben a dotkom lufi előtti időszakkal, amikor a technológiai cégek nyereségük többszörösét költötték el.
A Fidelity elemzői azt is állítják, hogy a geopolitikai feszültségek, energiaárak és vámok miatti szkepticizmus valójában a részvényértékek fenntartható növekedésének jele. Szerintük a buborékok kialakulásának nagyobb esélye akkor van, amikor a piaci lelkesedés túlzott és a kritikus hangok elhalkulnak.
A globális tőkepiacok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fennáll, a szakértői vélemények széles skálán mozognak a drámai összeomlástól a stabil növekedésig. Míg a pesszimisták történelmi analógiákra és a túlzott értékeltségekre hivatkoznak, az optimisták a vállalati eredmények erejét és az MI-szektor valós gazdasági potenciálját emelik ki.
A befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a makrogazdasági mutatókat, a geopolitikai fejleményeket és a vállalati eredményeket. Ray Dalio például menekülőeszközök, mint az arany vagy a bitcoin vásárlását javasolja az esetleges válságra való felkészülés jegyében. A piac jövőjét illetően a konszenzus hiánya hangsúlyozza a körültekintő döntéshozatal fontosságát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása