Magyarország éghajlata egyre gyorsuló ütemben melegszik, aminek ékes bizonyítékai a 2026-os júniusi hónapban mért hőmérsékleti adatok. A HungaroMet által készített elemzés részletesen bemutatja, hogy az idei június országos átlagban a második legmelegebbnek bizonyult 1901 óta, ami egyértelműen jelzi a tartós felmelegedési trendet. A havi középhőmérséklet elérte a 22,5 Celsius-fokot, ami jelentősen meghaladja a sokéves átlagot, és rávilágít a nyári hónapok egyre intenzívebb hőmérsékleti viszonyaira.
A hónap végén kialakult rendkívüli hőhullám során számos hőmérsékleti rekord dőlt meg országszerte. Különösen kiemelkedő esemény volt június 30-án, amikor Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek. Ez az érték új országos abszolút melegrekordot jelent, felülmúlva minden korábbi mérést, és történelmi jelentőségűvé téve ezt a napot a magyar meteorológia történetében.
A fővárosban, Budapesten is rendkívüli időszakot éltek át a lakosok. A napi középhőmérséklet tizenkét egymást követő napon is elérte vagy meghaladta a 27 Celsius-fokot. Ez a sorozat csupán egy nappal maradt el a 2024-ben mért tizenhárom napos időszaktól, amely a leghosszabb ilyen jellegű periódus volt a fővárosban. Azonban az idei hőhullám intenzitása felülmúlta a korábbiakat: a legmagasabb napi középhőmérséklet elképesztő módon elérte a 34 Celsius-fokot. Ez az adat azt jelenti, hogy a 2026-os budapesti hőhullám intenzitása rekordot döntött a HungaroMet által vizsgált hasonló események között, ami a tartósan magas hőmérsékletek különösen erős hatására utal.
A hosszú távú adatok is egyértelműen megerősítik a felmelegedés tendenciáját Magyarországon. Azoknak a napoknak az éves száma, amikor a napi középhőmérséklet legalább 27 Celsius-fokot ér el, országos átlagban 3,3 nappal emelkedett 1901 és 2025 között. Ez a statisztika világosan mutatja, hogy az extrém meleg napok egyre gyakoribbá válnak az év során.
A múlt század első évtizedeiben, valamint az 1970-es években még előfordultak olyan esztendők, amikor egyetlen ilyen, legalább 27 fokos napi középhőmérsékletű napot sem regisztráltak. Ezzel szemben a legutóbbi, 2024-es adatok már tizenöt ilyen napot mutatnak, ami drámai változást jelez az éghajlati mintázatokban. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a korábban ritka extrém hőmérsékleti események mára sokkal gyakoribbá váltak, és jelentősen befolyásolják az ország időjárását.
A szélsőséges hőség leggyakrabban az ország délkeleti részét érinti, ide tartozik többek között a Kiskunság, a Nagykunság és a Körös–Maros köze. Ezeken a területeken a lakosság és a természet is fokozottabban ki van téve a tartósan magas hőmérséklet okozta kihívásoknak.
A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet komoly terhelést jelent az emberi szervezetnek, különösen az időseknek, a krónikus betegeknek és a kisgyermekeknek. Emellett az ökoszisztémákra is jelentős nyomást gyakorol, felborítva a természetes egyensúlyt. A hőhullámokkal együtt járó aszályos időszakok pedig egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás számára, veszélyeztetve a terméshozamokat és az ivóvízellátást.
A HungaroMet szakértői szerint a mostanihoz hasonló, intenzív hőhullámok azt jelzik, hogy a jövőben fel kell készülni a még gyakoribb, hosszabb ideig tartó és intenzívebb forró időszakokra. Ez az előrejelzés hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásainak súlyosságát és a szükséges alkalmazkodási stratégiák kidolgozásának fontosságát.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása