Tokióban példátlan, 35 egymást követő napon át tartó esős időszakot regisztráltak, ami a meteorológiai mérések 1886-os kezdete óta a leghosszabb ilyen periódus. A szakértők a klímaváltozás és az El Niño jelenség együttes hatásával magyarázzák ezt a rendkívüli csapadékos periódust, amely jelentős kihívások elé állítja a japán főváros lakóit és gazdaságát. Ez a szokatlan időjárási minta rávilágít a globális éghajlati változások helyi szintű következményeire.
A japán főváros lakói augusztus 27. óta nem tapasztaltak egyetlen száraz napot sem, ami egyedülálló esemény a modern kori időjárási feljegyzésekben. Szeptember elejétől a hónap végéig 629 milliméternyi csapadék hullott Tokió belvárosára, ami csaknem háromszorosa a szokásos átlagnak, jelentősen meghaladva a korábbi értékeket. Ugyanebben az időszakban mindössze 45,8 órányi napsütést regisztráltak, ami a valaha mért második legalacsonyabb érték, ráadásul tizennégy napon át egyáltalán nem sütött ki a nap a városban. Az előző, 33 egymást követő esős napból álló rekordot még 2019 nyarán mérték, így a mostani széria új történelmi csúcsot jelent.
A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) szerint a tartós esőzés hátterében az áll, hogy az őszi esőfrontok a megszokottnál jóval hosszabb ideig rekednek a térség felett, befolyásolva a helyi időjárási mintázatokat. Ezt a jelenséget tovább erősíti az El Niño, amely a Csendes-óceán felmelegedését okozza, és ezáltal felerősíti a klímaváltozás által kiváltott szélsőséges időjárási mintázatokat világszerte. A JMA egy friss jelentésében kiemelte, hogy a globális felmelegedés hosszú távon befolyásolja Japán időjárását, többek között a csapadékmennyiség növekedésén keresztül, ami a jelenlegi helyzet egyik alapvető okát képezi. Ez a komplex meteorológiai és éghajlati interakció vezetett a mostani rekorddöntő esős időszakhoz a japán fővárosban.
A folyamatos esőzéseknek komoly gazdasági következményei vannak, különösen a Tokió környéki mezőgazdasági régiókban. A keletkezett terméskárok miatt meredeken megugrottak a zöldségárak, különösen a leveles zöldségek drágultak meg jelentősen a piacon. Például egy fej saláta ára több mint a duplájára, 450 jenre, azaz mintegy 1100 forintra emelkedett, ami érezhető terhet ró a fogyasztókra. A turizmusra is kedvezőtlenül hat az időjárás, hiszen a látogatók száma csökkenhet, miközben a helyiek a mindennapi élet kellemetlenségeire panaszkodnak, sokan például mosodába kényszerülnek, mert a szabadban lehetetlen ruhát szárítani.
A hosszan tartó esőzés az egészségi állapotot is megviseli a lakosság körében. Egy tokiói klinikaigazgató nyilatkozata szerint a tartós csapadék, az alacsony légnyomás és a magas páratartalom fejfájást, szédülést és egyéb panaszokat válthat ki az arra érzékenyeknél. Az időjárás a lakosság mentális állapotára is rányomja a bélyegét, a közösségi médiában tömegesen számoltak be a tokióiak "esőfáradtságról" és nyomott hangulatról, ami a hosszú, borús időszak pszichológiai terhét jelzi.
A szélsőséges időjárási körülmények súlyosabb pusztítást is okoztak a térségben, nem csupán Tokióban. Október elején a Tucsüan tájfun áradásokat és földcsuszamlásokat idézett elő a szomszédos Csiba prefektúrában, ahol nyolc ember életét vesztette, és tucatnyi ház megsemmisült, rávilágítva a természeti katasztrófák pusztító erejére. A meteorológiai hatóságok figyelmeztetése szerint az idei szezon 26. tájfunja is megközelítheti a Kantó régiót, amelyben Tokió is található. Ez a fenyegetés további kihívásokat és veszélyeket jelenthet a már amúgy is megpróbált régió számára, fokozva az aggodalmakat a jövőbeni időjárási eseményekkel kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása