Idén nyáron érezhetően mérséklődött a tojás ára a magyarországi kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján egy tojás átlagosan 83-84 forintba kerül, míg a nagyobb üzletláncokban az átlagár már 80 forint alá csökkent. Az árcsökkenés fő okai között szerepel a korábbi madárinfluenza-hullám okozta kínálati aggodalmak enyhülése, valamint az Európai Unióba irányuló tojásimport jelentős, 72 százalékos növekedése az első negyedévben.
Az Online Árfigyelő adatai is megerősítik az árak szóródását méret és minőség szerint. Augusztus végére a hat legnagyobb láncnál a tojások átlagára 80 forint alá esett, ami lényegesen alacsonyabb az év eleji szintnél. Az Európai Unióban a tavaszi csúcshoz képest mintegy 23 százalékkal mérséklődött a tojás ára nyár végére.
Ez a folyamat a kínálati félelmek enyhülésével és a megnövekedett importtal magyarázható, amely növelte az európai piacon elérhető mennyiséget. Az Európai Bizottság adatai szerint 2026 első három hónapjában az EU tojás- és tojástermék-importja 72 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A behozatal közel háromnegyede Ukrajnából és Törökországból származott. Ezzel párhuzamosan az uniós export 14 százalékkal csökkent, ami hozzájárult ahhoz, hogy több tojás maradjon az EU belső piacán.
Az Online Árfigyelő által jelzett 80 forintos átlagár mellett a minimálárak ennél alacsonyabban alakultak. A legtöbb üzletláncban az S méretű tojásokat 55-65 forint körüli áron kínálták, gyakran akciós keretek között. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) PÁIR adatai is az árak lefelé mozdulását mutatják 2026-ban a hazai piacon.
A ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás csomagolóhelyi ára az első hét hónapban átlagosan 61,67 forint volt darabonként, ami 4 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. Az M méretű dobozos tojás átlagára 1,7 százalékkal 65,92 forintra, az L méretűé pedig 8 százalékkal 71,34 forintra csökkent. A tálcás M méretű tojás 2,8 százalékkal 56,41 forintra, az L méretű pedig 6,9 százalékkal 59,73 forintra lett olcsóbb. A mélyalmos tartásból származó M és L méretű tojás csomagolóhelyi ára kisebb mértékben, 0,8 százalékkal 72,49 forintra mérséklődött.
Az agrár-élelmiszerpiacokat számos tényező befolyásolja, mint például a geopolitikai kockázatok, az energia- és inputköltségek, valamint az inflációs hatások. A tojás esetében különösen fontosak a takarmány, az energia, az állategészségügyi és logisztikai költségek, mivel ezek gyorsan beépülnek a termelői árakba. Az év eleji madárinfluenza-hullám jelentősen rontotta a kínálati kilátásokat 2025 végén és 2026 elején.
A tojáspiacon megfigyelhető némi szezonalitás, melynek hatása azonban kisebb, mint más mezőgazdasági termékeknél. A húsvét és karácsony kiemelt fogyasztási időszakok, amikor a kereslet növekedése felfelé mozdíthatja az árakat, míg a nyári hónapok jellemzően gyengébbek. A KSH hosszabb távú adatai azonban nem mutatnak olyan szabályos éves ármozgást, amely önmagában magyarázná a nagyobb ingadozásokat.
Az elmúlt bő évtizedben a termelési és piaci sokkok sokkal jelentősebbek voltak. A 2015–2016-os időszak még viszonylag kiegyensúlyozott volt, de 2017–2018-ban a tojás az egyik leggyorsabban dráguló élelmiszerré vált. Ezt az európai kínálatot érintő fipronilbotrány és a madárinfluenza együttesen okozta, a kieső termelést pedig csak késve tudta pótolni a piac. Magyarországon mindez egybeesett a tojás áfájának csökkentésével, ami mérsékelte ugyan a fogyasztói árak emelkedését, de a kínálati sokkot nem tudta ellensúlyozni.
A 2017-es kiugrás után 2019 és 2021 között nyugodtabb időszak következett. Azonban 2022-től újabb, még erőteljesebb drágulási hullám indult, melynek hátterében több tényező állt. Az energiaválság, a takarmányként használt gabonafélék drágulása, a szállítási és egyéb termelési költségek emelkedése, a madárinfluenza visszatérő kockázata, valamint a magas magyarországi élelmiszer-infláció együttesen gyakorolt felfelé irányuló nyomást az árakra.
Magyarország 2026 első fél évében 7,7 ezer tonna héjas tojást importált, ami 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A friss tojás behozatala még erősebben, 32 százalékkal 5,4 ezer tonnára csökkent. Ezzel párhuzamosan a héjas tojás exportja 25 százalékkal 6,6 ezer tonnára emelkedett, ezen belül a friss tojás kivitele 87 százalékkal, 1,8 ezer tonnára ugrott.
Ez a változás annak köszönhető, hogy a hazai tojás versenyképesebbé vált az európai piacon. Miközben számos uniós országban továbbra is magasabbak maradtak az árak, Magyarországon a csomagolóhelyi árak inkább mérséklődtek. Ez vonzóbbá tette a magyar tojást külföldön, élénkítve az exportot. Egyidejűleg kevesebb behozatalra volt szükség, mivel a hazai kínálat és árhelyzet javult, továbbá az ukrán eredetű tojás importját érintő korlátozások is visszafoghatták a beáramlást.
A tojás fogyasztói árának alakulását közvetlen állami beavatkozások is befolyásolták. 2022 novemberében a tojás is bekerült az árstopos termékek közé, majd annak kivezetése után egyéb, a kiskereskedelmi árakat befolyásoló intézkedések követték. Ezek az intézkedések elsősorban azt határozták meg, hogy a termelési és kereskedelmi költségek milyen ütemben jelennek meg a bolti árakban, de magukat a mögöttes költség- és kínálati folyamatokat nem szüntették meg.
A jelenlegi piaci trendek kedvezőek a fogyasztók számára, mivel a tojás ára jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Az árcsökkenés hátterében a kínálati félelmek enyhülése, a megnövekedett import és a hazai tojás versenyképességének javulása áll. Bár a szezonalitás kisebb mértékben befolyásolja az árakat, a piaci sokkok, mint a madárinfluenza vagy az energiaárak ingadozása, továbbra is jelentős tényezők maradnak. A hazai termelők exportjának növekedése és az import csökkenése stabilabbá teheti a belső piacot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása