A magyar kormány bejelentése szerint augusztus 31-ével lezárul 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása. Ezzel a lépéssel jelentős, legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. A döntés a kormány szerint egy átláthatatlan rendszer végét jelenti, és hozzájárulhat az uniós források hazahozatalához is.
Az állami közlés szerint a felszámolási folyamat augusztus utolsó napján ér véget a tizenhat érintett alapítvány esetében. Ezek a szervezetek korábban jelentős állami vagyont kezeltek, de nem végeztek felsőoktatási tevékenységet. A mostani intézkedés eredményeként a korábban alapítványi kuratóriumok által kezelt vagyon visszakerül az állam közvetlen felügyelete alá.
A kormány hangsúlyozza, hogy ez a változás nem veszélyezteti a valódi közfeladatok ellátását, a szükséges programok és szolgáltatások továbbra is működnek. A cél a párhuzamosságok megszüntetése és az indokolatlan szervezeti struktúrák felszámolása. A bejelentés kiemeli, hogy a kekvák megszüntetése egy átláthatatlan rendszer végét jelenti, emellett a kormány várakozásai szerint a lépés elhárít egy akadályt az uniós források Magyarországra érkezése elől.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét az előző kormányzat hozta létre. Ennek keretében jelentős állami vagyont és az azzal kapcsolatos döntési jogköröket emelték ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, majd alapítványi kuratóriumok kezébe helyezték. A konstrukció célja az volt, hogy hosszú távú önállóságot biztosítson ezeknek a szervezeteknek, miközben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak.
Az alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is helyet kapott. Például a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumát Orbán Balázs vezette, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány élén Lázár János állt. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János irányította, míg a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd volt. Ezek a személyek kulcsszerepet játszottak az alapítványok működésében és a vagyonkezelésben.
A visszakerülő 1284 milliárd forintos vagyon jelentős részét néhány nagy alapítvány kezelte. A legnagyobb vagyont a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány felügyelte, melynek könyv szerinti értéke közel 575 milliárd forint volt. Ezt követte a Mol-Új Európa Alapítvány, amelynek vagyona meghaladta a 262 milliárd forintot. A harmadik legnagyobb tétel a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány volt, közel 108 milliárd forintos vagyonnal. A kormány szerint ez a három alapítvány együttesen kezelte az érintett vagyon közel háromnegyedét.
Fontos részlet, hogy a Mol-Új Európa Alapítvány vagyona nem teljes egészében került vissza az államhoz. Az alapítványt a Mol és az állam egyenrangú alapítóként hozták létre, ezért annak vagyonát egyenlő arányban osztották fel. A tőzsdei közlemények szerint az alapítvány augusztus 31-én 42 977 996 darab „A” sorozatú Mol-törzsrészvényt ruházott át a Mol-ra és leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re. Ez a csomag nagyjából 5,25 százalékos tulajdonrészt jelent, amellyel az olajtársaság sajátrészvény-állománya növekedett. A Mol korábban jelezte, hogy a 2026-os osztalékfizetést az állammal kötött vagyonmegállapodás után hajtja végre.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének lebontása már a nyár folyamán megkezdődött. Az MCC Alapítvány megszüntetéséről szóló döntést már júliusban meghozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezt követően a múlt héten jelentették be, hogy a Zalazone és az Élvonal alapítványok megszüntetésével több mint 110 milliárd forintnyi vagyon került vissza az államhoz. Ez a folyamat része a mostani, augusztus 31-i határidővel záruló intézkedéssorozatnak.
A kormányzati kommunikáció szerint a változások célja egy hatékonyabb és átláthatóbb állami vagyonkezelés kialakítása. Az alapítványi rendszer felszámolásával az állam visszaszerzi a közvetlen ellenőrzést a jelentős értékű közvagyon felett. A folyamat várhatóan hozzájárul a közfeladatok ellátásának optimalizálásához és a források célzottabb felhasználásához. A kekva-rendszer megszüntetése tehát egy szélesebb körű kormányzati stratégia része, melynek célja a közpénzek felhasználásának felülvizsgálata és reformja.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása