A kormány bejelentése szerint augusztus 31-én befejeződik 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása. Ez az intézkedés legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon visszakerülését jelenti közvetlen állami ellenőrzés alá.
A kabinet álláspontja szerint a kekvák megszüntetésével egy korábbi, átláthatatlannak ítélt rendszer ér véget. Emellett a lépés hozzájárulhat az uniós források hazahozatalát akadályozó tényezők elhárításához is.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása során jelentős értékű közvagyon kerül vissza az államhoz. A 1284 milliárd forintos vagyonból a legnagyobb részt, közel 575 milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezelte.
A Mol-Új Európa Alapítvány vagyona meghaladta a 262 milliárd forintot, míg a Jövő Nemzedék Földje Alapítványé megközelítette a 108 milliárd forintot. A kormány szerint ez a három alapítvány kezelte az érintett vagyon közel háromnegyedét.
A most megszűnő alapítványok vezetésében korábbi kormányzati szereplők is helyet kaptak. Az MCC kuratóriumát Orbán Balázs, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványét Áder János, a Magyar Kultúráért Alapítványét pedig Demeter Szilárd vezette.
A kekva-rendszert az előző kormányzat hozta létre, melynek keretében jelentős állami vagyont és az arról szóló döntéseket emeltek ki a közvetlen állami ellenőrzés alól. Ezeket a vagyonokat alapítványi kuratóriumok kezébe helyezték.
Ez a konstrukció hosszú távú önállóságot biztosított az érintett szervezeteknek, miközben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak. Az alapítványi modell célja a hosszú távú működés és a közfeladatok ellátásának biztosítása volt.
A vagyon visszakerülése az állami ellenőrzés alá jelentős változást hoz a közvagyon kezelésében. Különösen fontos megemlíteni a Mol-Új Európa Alapítvány esetét, melynek vagyona nem teljes egészében került az államhoz.
Mivel a Mol és az állam egyenrangú alapítóként hozták létre az alapítványt, annak vagyonát egyenlő arányban osztották fel. A tőzsdei közlemények szerint a Mol-Új Európa Alapítvány augusztus 31-én 42 977 996 darab „A” sorozatú Mol-törzsrészvényt ruházott át a Mol-ra és leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re.
Ez a csomag nagyjából 5,25 százalékos tulajdonrészt képvisel, amellyel az olajtársaság sajátrészvény-állománya nő. A Mol korábban jelezte, hogy a 2026-os osztalékfizetést az állammal kötött vagyonmegállapodás után hajtja végre.
A kormány közlése szerint a változások nem veszélyeztetik a valódi közfeladatokat. A szükséges programok és szolgáltatások továbbra is működnek, miközben megszüntethetők a párhuzamosságok és az indokolatlan szervezeti struktúrák.
A kekva-rendszer lebontása a nyár óta zajlik, több lépcsőben valósul meg. Az MCC Alapítvány megszüntetéséről már júliusban döntött a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A közelmúltban arról is beszámoltak, hogy a Zalazone és az Élvonal alapítvány megszüntetésével több mint 110 milliárd forintnyi vagyon került vissza az államhoz. Ez a folyamat a mostani bejelentéssel ér el egy újabb fontos állomást, a 16 alapítvány felszámolásával.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása