A magyar kormány közzétette az elmúlt tizenhat év korábban minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatainak első csomagját. Ezek a dokumentumok összesen mintegy 65 milliárd forintnyi kutatási, elemzési és tanácsadási keret elkülönítéséről szólnak. A jelenlegi kormány szerint a munkák mögött a Századvég-csoport állt, és a feladatok között szerepelt többek között a nyugdíjasok élethelyzetének feltérképezése, médiamonitoring, gazdasági konjunktúrakutatás, valamint az európai közvélemény formálása is.
A nyilvánosságra hozott tizenhárom döntés közvélemény-kutatások, médiafigyelési és médiaelemzési feladatok, tanulmányok és szakpolitikai tanácsadás finanszírozását részletezi. A határozatokban szereplő keretösszegek az egyes évekre biztosított vagy engedélyezett forrásokat mutatják, nem pedig a ténylegesen kifizetett összegeket. A feladatok köre rendkívül széles volt, a lakossági és külföldi kutatásoktól a gazdasági, médiapiaci elemzéseken át a kormányzati döntés-előkészítő munkákig terjedt.
A kormány a közzétett csomagot „Első rész: A Századvég” címmel mutatta be, jelezve, hogy a dokumentumok a Századvéghez kerülő közpénzek mögötti döntési mechanizmus egy részét teszik láthatóvá. Bár a határozatok többsége jellemzően csak a feladatot és a finanszírozását írja le, és nem nevezi meg közvetlenül a vállalkozókat, van olyan dokumentum, amelyben a megbízottak neve is szerepel. A 3014/2018-as kormányhatározat például 1,84 milliárd forintból rendelt el európai polgárok véleményének kutatását, nyugdíjasok élethelyzetének vizsgálatát és médiamonitoringot, a Századvég Politikai Iskola Alapítványt, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t és a Médianéző Kft.-t megnevezve.
Ez a határozat különösen figyelemre méltó megfogalmazást használt az európai kutatás céljára, nem csupán a vélemények megismerését, hanem a közös európai értékrend megtartása érdekében „az európai közvélemény formálását” is előírta. A nyugdíjasokról szóló kutatás részletesen vizsgálta családi helyzetüket, munkájukat, anyagi helyzetüket, egészségüket, biztonságérzetüket és médiafogyasztásukat is. A kormány hangsúlyozta, hogy a kapcsolódó szerződések és teljesítésigazolások felülvizsgálata még folyamatban van.
A háromezres kormányhatározatokat nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben, és a most nyilvánosságra került példányok korábban minősített adatok voltak. A jelenlegi kormány közleménye szerint az ilyen eszközök eredeti rendeltetése az érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó döntések titokban tartása. A törvény szélesebb kört enged minősíteni, ideértve az ország honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenységét, külkapcsolatait, központi pénzügyi-gazdasági tevékenységét, valamint az állami szervek illetéktelen külső befolyástól mentes működését.
Azonban a minősített adat védelméről szóló törvény szerint a nyilvánosságra kerülésnek ténylegesen károsítania kell egy védett közérdeket, a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, és a minősítés csak a feltétlenül szükséges ideig tarthat. A most nyilvánosságra került iratok tartalma alapján felmerül a kérdés, hogy például egy nyugdíjasokról szóló közvélemény-kutatás, egy gazdasági konjunktúramutató kidolgozása vagy sajtómegjelenések elemzésének megrendelése esetében milyen védendő állami érdeket sértett volna a döntés nyilvánossága.
Egyes dokumentumok története azt is jelzi, hogy a titkosságot az Orbán-kormányok igyekeztek fenntartani. A 3005/2015-ös kormányhatározat, amely 2015 és 2017 között mintegy 3,7 milliárd forintos keretet engedélyezett kormányzati döntés-előkészítő tanulmányokra és tanácsadásra, 2024-ben történt felülvizsgálata során ismét nem a nyilvánosság mellett döntöttek. A Miniszterelnöki Kabinetirodán készült javaslat szerint a titkosítás érvényességét 2029. május 12-éig, további öt évre hosszabbították meg. Az indoklás szerint az irat a magyar állam „illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása” körébe tartozott, és idő előtti nyilvánossága hátrányosan érintené ezt az érdeket.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok rávilágítanak a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és a kormányzati döntéshozatal mechanizmusaira. Kérdéseket vet fel, hogy a pártérdekeket szolgáló közvélemény-kutatásokat miért közpénzből finanszírozták. Az „európai közvélemény formálása” célkitűzés különösen hangsúlyos, mivel ez túlmutat a puszta felmérésen és befolyásolási szándékra utalhat.
A dokumentumok alapján legalább két esetben erős tartalmi és időbeli egyezés látszik egy titkos kormányhatározatban megrendelt feladat és a Századvég később nyilvánosságra került munkája között. A 3009/2019-es határozat például 1,36 milliárd forintból írt elő egy gazdasági konjunktúra mutatórendszer kidolgozását, amellyel modellezhető a konjunktúra mozgatórugója. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. néhány hónappal később, 2019 augusztusa óta havonta készíti el a lakossági és vállalati konjunktúraindexet, bár ezt a mutatót a legtöbb lap nem használja.
Hasonló egyezés figyelhető meg a 3017/2022-es kormányhatározatnál is, amely 2022 augusztusában egy reprezentatív közvélemény-kutatási sorozatot rendelt el az EU, valamint többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Törökország és Moldova lakosságára kiterjedően. A 2022-es kutatásra 1,6 milliárd, a következő évre induló újabb beszerzésre pedig 8 milliárd forintos keretet határoztak meg. A Századvég Európa Projekt 2022 című kutatásának adatfelvétele ugyanennek az évnek október-decembere között zajlott, és pontosan a határozatban felsorolt országokra terjedt ki, kiegészítve az Egyesült Királysággal és Norvégiával.
A mostani nyilvánosságra hozatal az első lépése egy nagyobb dokumentumcsomagnak, amely további információkat tárhat fel a korábbi kormányzati döntésekről és a közpénzek felhasználásáról. A kormány által megkezdett szerződések és teljesítésigazolások felülvizsgálata várhatóan további részleteket hoz majd napvilágra. Az eset rávilágít a titkosítás jogosságának és a közpénzek átlátható felhasználásának folyamatos vitájára a magyar közéletben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása