A Tisza képviselőcsoportja Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte köztársasági elnöknek. A döntésről Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés házelnöki feladatait ellátó alelnöke számolt be újságírói kérdésre hétfőn, a Parlamentben. Az alelnök részletes betekintést nyújtott a jelölési folyamat kulisszatitkaiba, kiemelve a frakció alapos megfontolásait és a jelöltválasztás mögötti szempontokat.
Hallerné Nagy Anikó tájékoztatása szerint a Tisza képviselőcsoportja a jelölés előkészítő szakaszában minimum tíz potenciális személlyel folytatott egyeztetéseket az államfőjelöltség kapcsán. E széles körű konzultációt követően, a szombati frakcióülésre már csupán három név maradt, amelyek közül a képviselőcsoport végül Baka András mellett tette le voksát. A frakció döntését „elsöprő többséggel” hozta meg.
Az újságírói érdeklődésre, miszerint mit takar pontosan az „elsöprő többség” kifejezés, az alelnök nem kívánt konkrét számadatot közölni. Ugyanakkor megerősítette, hogy a szavazás eredménye „valóban matematikai többség” volt, ami egyértelmű támogatottságot jelez Baka András személye iránt a frakción belül. Hallerné Nagy Anikó nem kívánt nyilatkozni arról sem, hogy a három végső jelölt között volt-e nő, ahogy arról sem, hogy mindhárom jelölt jogász végzettségű volt-e. Ezzel a belső kiválasztási folyamat részletei diszkréten kezelve maradtak.
Az alelnök kiemelt hangsúlyt fektetett Baka András személyének méltatására. Úgy fogalmazott, hogy Baka András a „nagyon-nagyon sok jó” jelölt közül az egyik „kiváló jelölt” volt. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét „kiváló szaktekintélynek” nevezte, aki mind emberi előéletét, mind pedig szakmai múltját tekintve „fantasztikusan jó” választásnak bizonyult a köztársasági elnöki posztra. Hallerné Nagy Anikó aláhúzta, hogy Baka András személye garanciát jelent arra, hogy az alkotmányozási folyamatban, amely az ország jövője szempontjából kiemelten fontos, az ország érdekeit fogja szem előtt tartani, nem pedig a pártpolitikai szempontokat. Hozzátette, hogy Baka András képes megtestesíteni azt a nemzetegyesítő erőt, azt a konszenzusteremtő képességet, amelyet mindig is elvárnak egy köztársasági elnöktől, aki az egész nemzetet képviseli.
A korábban felmerült Polgár Judit nevével kapcsolatban Hallerné Nagy Anikó elismerte, hogy „elhibázott kommunikáció” történt a kérdésben. Ennek ellenére Polgár Juditot is „egy fantasztikus jelöltnek” nevezte, elismerve szakmai és emberi kvalitásait. Az alelnök két fő okot is megjelölt, amiért végül nem Polgár Judit lett a Tisza frakciójának jelöltje: egyrészt ő maga nem vállalta el a felkérést, másrészt pedig a társadalom részéről nagyobb igény és elvárás mutatkozott arra, hogy egy jogász szaktekintély kísérje végig az alkotmányozási folyamatot, figyelemmel a pozíció jogi és alkotmányos súlyára.
Az újságírók rákérdeztek arra is, hogy a Tisza Párt vezetése adott-e bármilyen iránymutatást a frakciónak arra vonatkozóan, hogy melyik jelöltet preferálják. Hallerné Nagy Anikó leszögezte, hogy nem történt „direkt irányítás” a pártvezetés részéről, hangsúlyozva ezzel a frakció önálló döntéshozatalát.
Végezetül az alelnök különbséget tett Baka Andrásnak a Legfelsőbb Bíróság éléről való elmozdítása, valamint Sulyok Tamásnak a köztársasági elnöki pozícióból való elmozdítása között. Kiemelte, hogy Sulyok Tamás maga írta alá az alaptörvény 17. módosítását, amellyel mandátuma július 20-án, éjfélkor megszűnt. Ez a jogi aktus egyértelműen elkülöníti a két esetet, utalva arra, hogy Sulyok Tamás esetében a mandátum megszűnése egy általa aláírt jogszabály következménye volt.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása