A Tisza-kormány jelentős átalakításokat tervez a társasági adó (TAO) rendszerében, melynek részletei a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból derültek ki. A döntés értelmében Kármán András pénzügyminiszter feladata a rendszer felülvizsgálata, szigorú határidővel, szeptember 30-ig. Különösen figyelemre méltó, hogy a vizsgálat érintheti a társasági adó mértékét is, összhangban az Európai Unió felé vállalt Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) célkitűzéseivel.
Magyar Péter péntek esti videóbejelentésében vázolta a kormány adóváltoztatási terveit, melyekről szóló törvénytervezetet még aznap beterjesztik a Parlamentnek. Ezzel párhuzamosan jelent meg a közlönyben a "Kormány 1230/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról" című döntés, amelyet Magyar Péter jegyez. A határozat értelmében a pénzügyminiszternek felül kell vizsgálnia a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát és az adó mértékét, különös tekintettel a nagyvállalatokra.
A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a társaságiadó-bevételek növelésének célját és az uniós elveket, miközben meg kell őrizni a társasági adó versenyképességét. Fontos kitétel, hogy a dokumentum az "adó mértékét" említi, nem pedig az adókulcsot. Ez arra utalhat, hogy a kormány nem feltétlenül a jelenlegi 9%-os kulcs emelését tervezi, hanem inkább a nagyvállalatok tényleges adóterhelésének vizsgálatára fókuszál.
Magyar Péter a videójában hangsúlyozta, hogy rendet tesznek a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán. Ez az adóalapok bővítését és bizonyos adókedvezmények szűkítését jelenti. Cél, hogy minden befektetőre ugyanazok a világos szabályok vonatkozzanak Magyarországon.
A társasági adó, közismert nevén TAO, a magyar vállalkozások nyereségadója. Főként belföldi gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni cégek, valamint külföldi vállalkozások magyarországi telephelyei az alanyai. A TAO mértéke 2026-ban 9%, amelyet a pozitív adóalapra kell alkalmazni.
Az adóalap az adózás előtti eredményből indul ki, amelyet a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítanak. Csökkentő tétel lehet például az elhatárolt veszteség felhasználása vagy az értékcsökkenés, míg növelő tételként szerepelhetnek egyes nem elismert költségek vagy transzferár-korrekciók. Ezek a tételek jelentősen befolyásolhatják a vállalatok tényleges adóterhelését.
A kormányhatározat hivatkozik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervre (RRF), amely az adórendszer egyszerűsítését és az adóbevételek növelését célozza. Az uniós dokumentum már tartalmazta azt a vállalást, hogy a társasági adó szabályozását felülvizsgálják a bevételek növelése érdekében, de a rendszer versenyképességének megőrzése mellett. Az RRF terv részeként a kormány vállalta az adónemek számának csökkentését is, 54-ről legfeljebb 49-re.
A Tisza Párt már a választások előtt is beszélt a TAO-t érintő kedvezmények felülvizsgálatáról, mely szerepelt a párt programjában is. Ezért a mostani felülvizsgálat nem tekinthető váratlan fejleménynek, bár az adó mértékének ilyen konkrét említése korábban nem volt jellemző a pártkommunikációban.
A felülvizsgálat jelentősége abban rejlik, hogy a kormány a nagyvállalatokra fókuszálva kívánja növelni az adóbevételeket. Az "adó mértéke" kifejezés valószínűleg arra utal, hogy a különböző adókedvezmények miatt egyes nagyvállalatok effektív adókulcsa alacsonyabb, mint a névleges 9%. A kormány célja lehet ezeknek a kedvezményeknek a szűkítése, az adóalap kiszélesítése, ezáltal növelve a tényleges adóterhelést.
Magyar Péter szavai szerint a kormány "rendet tesz" a nagyvállalatok által használt társasági adókedvezmények között. Kiemelten azoknak a kedvezményeknek a megszüntetését célozzák, amelyek szinte kizárólag a globális nagyvállalatok, kiváltságos gazdasági szereplők és politikai alapítványok előnyben részesítését szolgálták. Ez a lépés hozzájárulhat egy átláthatóbb és méltányosabb adórendszer kialakításához.
Az adórendszer versenyképességének megőrzésére vonatkozó kitétel kulcsfontosságú. Ez azt sugallja, hogy a kormány nem egy általános szigorítást vagy a 9%-os kulcs emelését tervezi, amely negatívan befolyásolhatná a befektetési környezetet. Ehelyett a célzott beavatkozásokkal, az adóalap szélesítésével és a kedvezmények racionalizálásával igyekszik elérni a kívánt bevételnövelést.
A szeptember 30-i határidő szorossága jelzi a kormány elkötelezettségét az adórendszer reformja iránt. A pénzügyminiszter feladata komplex, hiszen egyszerre kell növelni a bevételeket, megőrizni a versenyképességet és megfelelni az uniós elvárásoknak. A változtatások elsősorban a nagyvállalatok adózását érinthetik, célul tűzve ki a tisztességes és egyenlő feltételek megteremtését minden piaci szereplő számára.
A kormányzati kommunikáció és a közlönyben megjelent határozat alapján valószínűsíthető, hogy a változások az adóalapok bővítésére és a speciális adókedvezmények felülvizsgálatára koncentrálnak majd. Ez a megközelítés lehetővé teszi a bevételnövelést anélkül, hogy az ország általános adóvonzereje csorbát szenvedne. A végső javaslatok kidolgozása a következő hetekben várható.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása