A Pénzügyminisztérium (PM) a Tisza-kormány égisze alatt nemrégiben nyilvánosságra hozta a 2026-os állami költségvetés felülvizsgálatának eredményeit, mely jelentős eltérést mutatott a korábban prognosztizált és a tényleges hiány között. A részletes elemzés szerint kormányzati beavatkozás nélkül a 2026-os deficit elérte volna a GDP 8,3 százalékát, szemben az előző Országgyűlés által elfogadott 3,7 százalékos céllal. Ez a számottevő különbség világosan rávilágít az előző kabinet által hátrahagyott költségvetési helyzet súlyosságára. Az új kormány hivatalba lépése óta intenzíven dolgozik az örökölt gazdasági állapot érdemi javításán.
A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a 2026-os évre vonatkozóan eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak. Azonban a kormányváltást követő elemzések azt mutatták, hogy további intézkedések nélkül ez az érték elérte volna a 8,3 százalékot. A tárca közlése szerint a jelentős hiány kialakulásában szerepet játszottak az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára hátrányos szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés. Az államigazgatáson belüli előrejelzések már korábban is lényegesen magasabb deficitet jeleztek, mint ami a törvényben szerepelt.
Az új kormány néhány hónap alatt több lépést is tett a helyzet orvoslására. Megállapodást kötöttek az uniós intézményekkel az elveszített források ügyében, ami a GDP 0,5 százalékpontjával javítja az egyenleget. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása további 0,2 százalékponttal járul hozzá a 2026-os költségvetéshez. Emellett a hitelesebb gazdaságpolitika hatására az állampapírpiaci hozamok csökkenése 0,1 százalékponttal mérsékli a hiányt. Mindezek eredményeként a júliusi költségvetési leltár már 7,5 százalékos várható deficittel számol. Ezt az értéket jelölte ki a kormány felülvizsgált 2026-os hiánycélként, indokolva, hogy az örökölt gazdasági helyzet, az aszály és az energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a további csökkentést.
Az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el a 2026. évi költségvetést, melyben 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak. A Pénzügyminisztérium szerint az előző kormány költekezése a választások előtt már olyan mértékű volt, hogy az államigazgatáson belüli előrejelzések is lényegesen magasabb deficitet mutattak, mint a hivatalos cél. A tárca úgy fogalmazott, hogy a számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie. Az elmúlt tizenhat év hibáit és rossz döntéseit nem lehet néhány hónap alatt kijavítani, mutat rá a minisztérium.
A kormány hivatalba lépése után azonban fordulat indult meg a közpénzügyekben. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre emelkedett, addig május és július között közel 1000 milliárd forintos többlet keletkezett. Ez a javulás alapvetően a gondos gazdálkodás eredménye, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az első hónapok számai már jól mutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.
A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodás elveire épül, és mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott, konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ezek közé tartozik a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentése, a mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A minisztérium kiemelte, hogy ezek a döntések a túlárazások és a pazarlás visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, továbbá az állam működésének és beruházásainak észszerűsítését szolgálják, nem pedig forráskivonást jelentenek.
A takarékosabb állami működés érdekében tervezett további lépések az év utolsó hónapjaiban ezenfelül mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást eredményeznek. Ezek az intézkedések ugyancsak a korábbi, indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így az állam 2026-ban összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabban működik majd. A Pénzügyminisztérium szerint ez a jelentős megtakarítás azt mutatja, mennyit számít, ha felülvizsgálják a korábbi szerződéseket, visszafogják a pazarló kiadásokat, és a közérdeket helyezik előtérbe.
Az aszály és az energiaválság hatásait tovább súlyosbította az örökölt, számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség. Ennek kezelésére a kormány 500 milliárd forintos haváriaalapot hoz létre. Ez az alap elkülönített fedezetet biztosít elsősorban az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. A minisztérium rámutatott, hogy az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémák megoldására is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését már évekkel korábban meg kellett volna kezdeni.
A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is. Ezek közé tartozik 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tétele, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázása. A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett, azonban az örökölt magas hiány, valamint az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul újra, az erre vonatkozó konkrét középtávú tervet a 2027. évi költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan, októberben hozzák nyilvánosságra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása