Kármán András pénzügyminiszter, Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár és Farkas Gergely adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár háttérbeszélgetésen ismertette a Tisza-kormány legújabb adóügyi bejelentéseinek részleteit. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tervezett vagyonadó az adórendszer egy teljesen új elemét képezi majd, amely jelentős változást hozhat a közterhek elosztásában. Kiemelte, hogy az összes bejelentett adóügyi módosítás közös célja az igazságosabb teherviselés megteremtése a társadalom különböző rétegei számára, melynek szimbolikus jelentősége is van, hogy ezeket a kormány egyszerre tárgyalta meg.
Kármán András felvezetésében rámutatott, hogy a jelenlegi magyar adórendszerben a fogyasztás adózik a leginkább, miközben a vagyon, mint adóalap, alig járul hozzá a közterhekhez. A miniszter kifejtette, hogy az egykulcsos jövedelemadó és a magas, 27%-os áfa együttesen azt eredményezi, hogy a magasabb jövedelműek arányában alacsonyabb effektív adót fizetnek, mint a kevésbé tehetős rétegek. Hozzátette, hogy a tőkejövedelmek adózása rendkívül kedvezőnek számít Magyarországon, hiszen Európa egyik legalacsonyabb társasági adókulcsa és osztalékadója mellett a befektetések adózása is rendkívül előnyös. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak a vagyon koncentrációjához, amely a pénzügyminiszter szerint meghaladja a visegrádi országok szintjét, és sürgetővé teszi az adórendszer átalakítását.
A pénzügyminiszter által bemutatott prezentáció adatai szerint a vagyoni egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek Magyarországon a 2015 és 2025 közötti időszakban, ami aggodalomra ad okot. Az Európai Unió tagállamai között hazánk a második legnagyobb vagyoni egyenlőtlenséggel rendelkezik, ami rávilágít a probléma súlyosságára. Az elmúlt tíz évben a 100 leggazdagabb magyar vagyona kétszer olyan gyors ütemben gyarapodott, mint az összes háztartás pénzügyi és üzleti vagyona, konkrétan 325%-os növekedést mutatva a 170%-hoz képest. Kármán András érvelése szerint egy jövedelemtípusú adó nem képes hatékonyan kezelni ezt a jelenséget, ami indokolja a vagyonadó bevezetését az igazságosabb elosztás érdekében. A miniszter kiemelte, hogy az alacsonyabb jövedelműek jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként, mint a leggazdagabbak, és emlékeztetett az adójóváírás bevezetésére, amely az átlagosnál alacsonyabb munkabérrel rendelkezőknek fog segítséget nyújtani, ezzel is enyhítve a terheket.
A vagyonadó bevezetésével a kormány egyik fő célja a tőke produktív beruházások felé terelése az ország gazdaságában, ezzel ösztönözve a növekedést és a munkahelyteremtést. Kármán András kifejtette, hogy az új adó a milliárdos magánvagyont terheli, és nem a cégeket érinti közvetlenül, így a vállalkozások működését nem veszélyezteti. A vagyonadó a jövedelem arányában nagyobb terhet jelent azoknak az adóalanyoknak, akik nem termelő, vagyis nem produktív eszközökben tartják a vagyonukat, például nagyméretű, kihasználatlan ingatlanokban vagy spekulatív befektetésekben. Ezáltal egyértelmű ösztönzést biztosít arra, hogy az érintettek produktív vagyonelemekbe fektessék eszközeiket, például vállalkozások fejlesztésébe vagy innovatív projektekbe. A miniszter szerint ezért megéri a pénzt visszaforgatni a vállalkozásokba, ezzel is hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez és a hosszú távú fenntarthatósághoz. Kármán András utalt a nem pénzügyi vállalatok magas likviditására, amelyet egy konkrét grafikonnal is alátámasztott, megemlítve a betét/hitel mutató jelenlegi 1,2 feletti értékét, ami azt jelzi, hogy jelentős szabad forrásokkal rendelkeznek. Ebből kifolyólag úgy fogalmazott, hogy a plusz adó befizetése várhatóan nem fog jelentős likviditási problémát okozni a cégeknek, mivel elegendő tartalékkal rendelkeznek.
A prezentációból az is kiderült, hogy a magyarországi vagyon külföldről is adózik, ami azt jelenti, hogy aki elköltözik az országból, annak továbbra is fizetnie kell a hazai cége és ingatlana után, ezzel is biztosítva az adóalap megőrzését. A miniszter szerint a 9%-os társasági adónál aligha talál alacsonyabbat Európában az, aki máshol próbál adózni, ami versenyelőnyt jelenthet Magyarországnak. Kövesdy Attila államtitkár tájékoztatása szerint a vagyonadó várhatóan 15-25 ezer adóalanyt érinthet, ami egy viszonylag szűk, de jelentős vagyonnal rendelkező réteget jelent. Csak azoknak kell bevallást készíteniük, akiknek a vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot, ezzel is egyszerűsítve a folyamatot a kisebb vagyonnal rendelkezők számára. Az állami adóhatóság (NAV) egyszerűsített kalkulátort fog készíteni a bevallás elkészítésének megkönnyítésére és a folyamat átláthatóbbá tételére, segítve az adózókat a kötelezettségeik teljesítésében. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az értékhatár háztartásonként külön-külön érvényesül, és igyekeznek minden lehetséges eshetőségre gondolni a szabályozás finomhangolása során, hogy elkerüljék a kiskapukat és biztosítsák a méltányosságot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása