A Közgazdász-vándorgyűlés egyik kiemelt panelbeszélgetésén a Tisza-kormány első két évének költségvetési politikája, az egyensúly és a növekedés összeegyeztethetősége, valamint az államadósság és az euró felé vezető út került terítékre. A résztvevő államtitkárok és gazdasági szakemberek a hiánycsökkentés lehetőségeit vitatták meg, kiemelve a megszorítások és a recesszió elkerülésének fontosságát. A diskurzus rávilágított a gazdaságpolitikai konszolidáció kulcsfontosságú elemeire, mint a hatékony forrásfelhasználás és az intézményi hitelesség.
Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár szerint az ország magas induló hiányt és elmaradt infrastrukturális beruházásokat örökölt. Kiemelte, hogy az uniós források segítségével ezek a fejlesztések a hiány növelése nélkül valósíthatók meg, amennyiben a priorizálás és a hatásvizsgálatok megfelelőek. Példaként említette a mohácsi Duna-híd beruházást, amelynek összegéből hatékonyabb fejlesztések is kivitelezhetők lennének. Az államtitkár szerint az államkasszából eddig kontroll nélkül áramlott ki a pénz, és az idei évben 300 milliárd forint megtakarítást céloznak meg a pazarlás lefaragásával.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a konszolidáció előrehaladását az elsődleges egyenleg szintje mutatja majd. Üdvösnek tartaná az ártorzítások, mint például az ársapkák és a támogatott hitelek felszámolását, mivel ezek eltorzítják az ösztönzőket és költségvetési terhet jelentenek. Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója rámutatott, hogy a magas kamatok miatt az olcsó hitel csak állami támogatással érhető el, és az euró bevezetése tartós megoldást jelentene a kamatszintek csökkentésére. Szerinte az euró felé való elköteleződésről szóló hírek már most is hozzájárulnak az állampapír hozamok csökkenéséhez.
A magyar államadósság szintje kiemelkedőnek számít a régióban, ami jelentős terhet ró a gazdaságra. Tardos Gergely kiemelte, hogy az egységnyi magyar adósság kamatterhe 2-2,5-szer magasabb, mint az eurózóna hasonló országainál. Ezért vélik úgy, hogy az euró bevezetésével a jelenlegi mintegy 4 százalékos kamatteher akár a felére is csökkenhetne. Az ÁKK vezérigazgatója szerint az euró bevezetése stabilabb és nagyobb intézményi finanszírozói hátteret biztosítana a magyar államadósság mögött.
A költségvetési hiány mindkét fő eleme, az elsődleges egyenleg és a kamatkiadások is romló tendenciát mutatnak a fejlett országokban, és ez a jövőben sem várhatóan változik. A fiskális politika hitelessége intézményi elköteleződésre épülhetne, például az uniós és magyar adósságszabályokra, azonban ezek gyakori változása megkérdőjelezi hatékonyságukat. Horváth Gábor szerint a hitelességet inkább egy olyan, piaci szereplők által is komolyan vett terv adhatja, amely elegendő mozgásteret biztosít a konszolidációs pálya megőrzéséhez kisebb vagy közepes sokkok esetén is.
Barabás Gyula államtitkár hangsúlyozta, hogy nincsen sikeres, tartós hiánycsökkentés gazdasági növekedés nélkül. Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy a hiánycsökkentés és a gazdasági növekedés nem zárják ki egymást: 39 vizsgált esetből 23-ban több mint 3 százalékkal nőtt a gazdaság a deficitcsökkentés időtartama alatt. A sikeres kiigazítás alapelvei között szerepel a pazarló államháztartás felszámolása, a beruházások prioritizálása és az uniós források hatékony felhasználása. Az államtitkár szerint Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a növekedés megfojtása nélkül, sőt, azt akár fokozva hajtsanak végre jelentős hiánycsökkentést.
A Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor szerint a költségvetési konszolidációnak nem kell együtt járnia a növekedés hiányával, és bátornak kell lennie, érdemes nagyobb lépéssel kezdeni. Fontosnak tartja a költségvetési pálya fenntarthatóvá tételét, és azt, hogy a tervek ellenálljanak a gazdasági sokkoknak. A hiteles hiánycsökkentés a kamatok csökkenésével jár együtt, feltéve, hogy az infláció stabil marad a kiigazítás alatt. Barabás Gyula kiemelte, hogy azok az országok voltak sikertelenebbek a kiigazításban, amelyek a beruházásokat vágták vissza és a bevételeket növelték.
A következő évben az uniós források beáramlása ellensúlyozhatja a konszolidáció esetleges negatív hatásait. A hosszú távú célok között szerepel az euró bevezetése, amely jelentősen, akár felére csökkentheti az államadósság kamatterheit, stabilabb finanszírozási hátteret biztosítva. Horváth Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak különösen óvatosnak kell lennie az államadósság kezelésében, mivel a nemzetközi válságok idején a piacok gyakran elsőként találják meg az országot.
A működési költségek terén jelentős megtakarítási potenciál rejlik, különösen a beszerzési kiadások lefaragásával. Az állam jelenleg 10 ezer milliárd forintot költ erre, amiből akár 20 százalékos csökkentés is elérhető lenne. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fenntartható költségvetési pálya elengedhetetlen a gazdasági stabilitáshoz és növekedéshez, és ehhez egy hiteles, átgondolt stratégia szükséges, amely a pazarlás felszámolására és a források hatékonyabb allokálására fókuszál.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása