A Tisza-kormány gazdaságpolitikájának alapvető célja egy rendszerszintű változás végrehajtása, amely a növekedés fenntartása mellett valósítja meg a költségvetési hiány csökkentését. Ezt hangsúlyozta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolio Future of Finance 2026 konferencia nyitóelőadásában. Az államtitkár részletesen bemutatta a kormányzati elképzeléseket, amelyek három fő pillérre épülnek a gazdasági stabilitás és a hosszú távú fejlődés érdekében.
Az egyik legfontosabb stratégiai lépésként az euró bevezetését említette, mint Magyarország egyik legjobb befektetését. Barabás Gyula szerint az euróövezeti tagság hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet az állam számára. Évente mintegy 2000 milliárd forintnyi kamatkiadástól, valamint további 1000 milliárd forintnyi kamattámogatás-kiadástól mentesülhetne az ország. Ezen túlmenően az euró bevezetése számos stabilizáló hatással járna, hozzájárulva a gazdasági környezet kiszámíthatóságához és vonzerejéhez.
A gazdaságpolitikai rendszerváltás három alapvető elvet foglal magában a Tisza-kormány számára. Először is, a kormány véglegesen szakítani kíván a gyenge forint politikájával, amely korábban a versenyképesség növelését célozta, de hosszú távon számos hátrányt is hordozott. A cél egy stabilabb, kiszámíthatóbb nemzeti valuta megteremtése. Másodsorban, a felelős gazdálkodás elvét kívánják érvényesíteni az adófizetők pénzével, felváltva az eddigi túlköltekezést és pazarlást. Ez a költségvetési fegyelem erősítését és a források hatékonyabb felhasználását jelenti. Harmadsorban, a kormány gazdasági növekedést támogató hiánycsökkentést hajt végre, amely elkerüli a recessziót és nem gátolja a gazdaság fejlődését.
A hiánycsökkentés megvalósításának módja kulcsfontosságú. Barabás Gyula kiemelte, hogy a Tisza-kormány nem adóemelésekkel vagy beruházások visszavágásával kívánja mérsékelni a költségvetési hiányt. Ehelyett elsősorban az állam működési kiadásainak lefaragására fókuszálnak. Jelentős megtakarítási lehetőségeket látnak a vállalati támogatások és az állami beszerzések racionalizálásában. Az államtitkár elmondása szerint a kormány már most 400 milliárd forintos megtakarítást ért el, és további 300 milliárd forintos csökkentést tervez még az idei évben a szerződések tételes felülvizsgálatával.
A hiteles konszolidáció várhatóan mérsékli a kamatkiadásokat, ami tovább enyhíti az államháztartás terheit. Emellett az uniós források hatékony felhasználása lehetővé teszi a beruházások fenntartását és ösztönzését, anélkül, hogy azok a nemzeti költségvetést terhelnék. Barabás Gyula hangsúlyozta, hogy a jelentős hiánycsökkentésnek nem kell recesszióval járnia. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy az 1995 és 2025 közötti európai kiigazítási időszakok 60 százalékában, azaz 23 esetben, a gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot a hiánycsökkentés éveiben. Ez az összefüggés kétirányú: a költségvetési kiigazítás kedvező gazdasági környezetet teremthet, miközben a növekedésből származó többletbevételek megtakarítása is hozzájárul az államháztartási egyensúly javításához.
A Tisza-kormány tehát egy átfogó gazdaságpolitikai stratégiát vázolt fel, amely a stabilitásra, a felelős gazdálkodásra és a növekedést támogató hiánycsökkentésre épül, az euró bevezetésének hosszú távú előnyeit is szem előtt tartva. Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása