A Tisza-kormány május 12-i megalakulása óta eltelt száz napot intenzív gazdasági események jellemezték. Az új kabinet, amely 16 év után vette át az ország irányítását, azonnal szembesült az uniós források megszerzésének kihívásával és a minisztériumok átvilágításával. A gazdasági helyzetet emellett az alacsony dunai vízállás okozta paksi aggodalmak is befolyásolták.
A kormányzati ciklus első száz napja augusztus 19-én zárult, ekkorra már láthatóvá váltak az első gazdasági adatok. A Tisza-kormány jelentős költségvetési hiánnyal vette át az irányítást, április végén a hiány elérte a 2930,5 milliárd forintot, ami az éves cél 71 százaléka volt. Kármán András pénzügyminiszter szerint a júliusi 524,3 milliárd forintos többlet a takarékosabb állami működésnek és a pazarlás visszaszorításának köszönhető. Ez az adat a hiányt 2857,9 milliárd forintra csökkentette, ami az éves cél 67,7 százaléka volt.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azonban óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy egyetlen hónap eredménye nem ad teljes képet. A többlet egy része a kiadások elhalasztásából adódott, amelyek a következő hónapokban jelentkezhetnek. A Pénzügyminisztérium korábban 8,3 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, melyet az uniós forrásokkal 7,5 százalékra reméltek csökkenteni.
A Tisza-kormány elődje, a Fidesz-kormány döntései jelentősen befolyásolták a jelenlegi gazdasági helyzetet. Választási években hagyományosan megnőnek az államkassza kiadásai, mint például az Otthon Start Program, a 13. és 14. havi nyugdíj, vagy a két- és háromgyermekes anyák SZJA-mentessége. Az elemzők szerint azonban az idei költségvetést nem elsősorban a túl optimista tervezés, hanem a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása írta felül. Ez utóbbi jelentősen megemelte az olajárakat, ami a magyar gazdaságra is kihatott, és az eredetileg 65 dolláros olajárral kalkulált tervek 90-100 dollárnál már nem voltak tarthatók.
A gazdasági növekedés terén a Fidesz-kormány év elején még 4,1 százalékkal számolt, de ez hamar tarthatatlannak bizonyult. Az első és második negyedévben egyaránt 1,7 százalékos volt az éves GDP-növekedés, a Pénzügyminisztérium pedig az egész évre 1,6-2 százalék közötti növekedést prognosztizált. Németh Dávid kiemelte, hogy a magas olajár mellett a nyári aszály is negatívan befolyásolhatja a GDP-t, mivel a mezőgazdasági termelés bővülése idén is mínuszos lehet.
A költségvetés alakulása szorosan összefügg a gazdasági teljesítménnyel, mivel az adóbevételek határozzák meg a büdzsé bevételi oldalát. Németh Dávid szerint a vártnál alacsonyabb infláció és a növekedés elmaradása egyaránt kedvezőtlen a költségvetés számára. Bár a 7 százalékos hiány elképzelhetőnek tűnik, az elemző nem számít nagyságrendekkel kisebb értékre az előzetes becslésnél.
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy felülvizsgálják a teljes kormányzati büdzsét, és ősszel pótköltségvetést nyújtanak be az idei évre, még a jövő évi tervezet elkészítése előtt. A piaci kilátások szempontjából kulcsfontosságú lesz a pótköltségvetés tartalma. Hosszabb távon, 2027-re az elemzők 5,5 százalék körüli éves hiánycélt tartanak elfogadhatónak.
Ennek túllépése a befektetők bizalmát rombolhatja, és kérdéseket vethet fel az eurózónás csatlakozás kapcsán. A magas költségvetési hiány ellenére a kormányváltás után a magyar gazdaság kilátásai nem voltak rosszak, mivel a piac már a választás előtt bizalmat szavazott a Tiszának. A forint erősödött, a hozamok estek, és a nemzetközi megítélés is alapvetően pozitív volt.
Az optimizmust tovább növelte, hogy a Tisza-kormány a választás után jelezte az euró bevezetésére való felkészülés megkezdését, amivel 2030-ra akár 3 százalék alá is eshet a hiány. Május végén Magyar Péter bejelentette, hogy megállapodás született Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével 16,4 milliárd euró felszabadításáról. Németh Dávid szerint a piaci várakozások továbbra is pozitívak maradtak, és a Tisza-kormány számos, a befektetők számára fontos elemet megvalósított.
Ilyen például az uniós pénzek feloldásának jogi feltételeinek megteremtése és az EU elvárásainak törvényhozási teljesítése. Ezek a lépések bizakodásra adnak okot a támogatások lehívását illetően. Bár a helyreállítási alap mérföldköveinek teljesítési határideje augusztus 31., Németh Dávid szerint csak 2027 februárja körül derül ki pontosan, mennyi forrást sikerült lehívni.
Az euró 2030-ra történő bevezetésének ígérete a kampányban is kiemelt szerepet kapott. Az elemzők többsége azonban nem tartja valószínűnek, hogy öt éven belül bevezethető lenne az euró, mivel a maastrichti kritériumok rendkívül fegyelmezett gazdaságpolitikát és stabil piaci mutatókat követelnek meg. Ezek a feltételek magukban foglalják a GDP 3 százaléka alatti költségvetési hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot.
Jelenleg Magyarország még a maastrichti hiánycél duplájába sem férne bele 2026-ban. A feltételek teljesülhetnek, de ehhez fegyelmezett költségvetés szükséges, és gazdaságpolitikai döntés, hogy minden ígéret megvalósítható-e, vagy fel kell adni valamit. Külső tényezők, mint egy nemzetközi válság, szintén befolyásolhatják a gazdasági mutatókat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása