A Tisza-kormány intenzív tervezési fázisban van, éjszakába nyúló kormányüléssel készülve számos gazdasági és politikai döntés véglegesítésére. A nap folyamán több jelentős bejelentés is érkezett, amelyek a pénzügyi szektor felügyeletétől a kulturális támogatásokig terjedő széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a vagyonadó módosításait és a KATA rendszerét is. A kabinet egy kiterjesztett, egész hétvégés kihelyezett ülésre gyűlt össze Erdőbényén, a honvédség központjában, ahogy azt Magyar Péter bejelentette. Ennek az ülésnek a célja, hogy kritikus nemzeti kérdésekkel foglalkozzon, többek között a gazdasággal, az állami költségvetéssel, közigazgatási reformokkal, vízgazdálkodással, energiapolitikával és a klímahelyzettel. A folyamatban lévő, rendkívül hosszú kormányülés aláhúzza a kormány elkötelezettségét a stratégiai tervezés és a szakpolitikai kialakítás iránt.
Gazdasági és pénzügyi intézkedések
A kormány tervei szerint szigorítaná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzését, ami a jegybank működése feletti felügyelet megerősítésére utal. Ez az intézkedés a pénzügyi szabályozási keretrendszeren belüli nagyobb átláthatóságot vagy elszámoltathatóságot célozhatja. Ezzel párhuzamosan a tiszteletdíjak felére csökkentését is tervezik, bár a konkrét részleteket az érintett pozíciókról és a csökkentés módjáról nem hozták nyilvánosságra azonnal.
A közélet átláthatóságának növelése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhatalmazást kapna a politikusok pénzügyeinek öt évre visszamenőleges átvilágítására. Ez a kezdeményezés a korrupció elleni küzdelemre és a köztisztviselők elszámoltathatóságának biztosítására fókuszál.
Vállalkozások támogatása
A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) rendszere kedvezőbb feltételekkel tér vissza, célul tűzve ki a kisvállalkozások és egyéni vállalkozók számára támogatóbb környezet megteremtését. Ez a felülvizsgálat várhatóan enyhíti ezen entitások pénzügyi terheinek egy részét, ösztönözve a gazdasági aktivitást. Továbbá a vállalkozók hamarosan akár kétszer akkora hitelt is felvehetnek, ami egy olyan intézkedés, amely a finanszírozáshoz való hozzáférés javításával kívánja serkenteni az üzleti növekedést és a beruházásokat.
Magyar Péter bejelentette a tervezett vagyonadó-tervek módosításait, amelyek várhatóan új adónemet vezetnek be Magyarországon 2027-től. Ez az adó elsősorban mintegy 15 000 magánszemélyt érintene, akiktől a Tisza-kormány évente 200 milliárd forint bevételt vár.
A törvénytervezet alapelve szerint az adó az egymilliárd forintot meghaladó számított nettó vagyonrészt terhelné. A vagyonelemek törvény szerint meghatározott értékéből levonhatók lennének a szabályoknak megfelelő, ténylegesen fennálló és igazolt tartozások, majd ezt követően az egymilliárd forintos értékhatár. Az így képzett adóalap első 100 milliárd forintjára egy százalékos, az ezt meghaladó részére pedig másfél százalékos kulcs vonatkozna.
A javaslat figyelemre méltó része a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó szabályozás. A törvény célja, hogy azokat is „megfogja”, akik külföldre költöztek, azáltal, hogy csak az a magyar állampolgár minősül külföldinek, aki legalább tíz éve külföldön él. Ez azt jelenti például, hogy a nyolc éve külföldön élő magyar állampolgárok is adóalanynak minősülhetnek az új rendszer szerint, annak ellenére, hogy évek óta külföldön adóznak, és adott esetben már semmilyen kötődésük nincs Magyarországhoz.
A külföldi magánszemélyekkel kapcsolatban Baráti Ákos, a Jalsovszky partnere és nemzetközi adószakértő, kiemelte a kormány rendkívül nehéz döntését. A külföldi tulajdonosok hazai vagyonának túl szűk körű adóztatása tisztességtelen versenyhátrányt okozhatna a magyar vállalkozói szektornak. Ezzel szemben, ha a külföldi adóalanyok magyarországi vagyona széles körben adóztatásra kerül (ami a törvénytervezetben érvényesülni látszik), fennáll a veszélye, hogy a külföldi befektetések valamelyest mérséklődnek – magyarázta a szakember.
Városfejlesztés és kulturális támogatások
Vitézy Dávid ismertette a Rákosrendező fejlesztési projektjének konkrét részleteit. Ez a városfejlesztési kezdeményezés jelentős változásokat hozhat egy kulcsfontosságú területen, bár további részleteket az elérhető információk nem tartalmaztak.
A kulturális finanszírozás területén az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzeinek elosztásában a miniszteri hatáskör jelentősen csökken. Ez a változás a kulturális támogatások és pályázatok decentralizáltabb vagy függetlenebb elosztási folyamatára utal.
Az éjszakába nyúló kormányülés és a bejelentett szakpolitikai változások sora a Tisza-kormány számára a gazdaság és a közigazgatás különböző szektoraiban zajló jelentős reformok és stratégiai irányváltások időszakát jelzi.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása