A Tisza-kormány első szociális intézkedései 63 milliárd forintba kerülnek, miközben a Pénzügyminisztérium a 2026-os költségvetés módosítását készíti elő. Kármán András pénzügyminiszter szerint ez a lépés új fejezetet nyit a költségvetés átláthatóságában és elszámoltathatóságában.
Kedd délután Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula államháztartásért felelős államtitkár és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója elemzői háttérbeszélgetést tartottak a közelgő költségvetési módosításról. A Pénzügyminisztérium napokon belül benyújtja az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely az előző kormány költéseinek felülvizsgálatát célozza. A kormány célja a számok valósághoz igazítása, hogy az állam működése és kiadásai átláthatóbbá váljanak a hazai közvélemény és a piacok számára.
A korábban bejelentett hiánycélon nem változtattak, mivel a hiánycsökkentő és hiánynövelő tételek eredője érdemben nem módosult. Már meghozott intézkedésekkel mintegy 400 milliárd forinttal csökkentik az idei kiadásokat, ide tartozik a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az állami kötelezettségvállalások felülvizsgálata még tart, és további 300 milliárd forint megtakarítás várható a pazarló kiadások megfékezésével, például az M6-os autópálya koncessziójának áttekintése során.
Barabás Gyula részletezte, hogy a költségvetés módosítása egy valósághoz igazodó gazdasági pályára alapozódik, amely jelenleg 2 százalék körüli növekedést mutat. Kedvező fordulat látszik a fogyasztás, a beruházások és az ipari export növekedésében. Az EU-s Helyreállítási Alapból (RRF) 10 milliárd euró kerül a költségvetésbe, ebből 6,5 milliárd euró támogatásként, 3,5 milliárd euró hitelként, ami összességében 0,5 százalékkal csökkenti a költségvetési hiányt.
Az országot sújtó aszály-, klíma- és energiaválság kezelésére, valamint az elmulasztott infrastrukturális beruházások pótlására 500 milliárd forintos Havária Alapot hoznak létre. Ez egy tartalék alap, amelynek teljes összege nem feltétlenül kerül felhasználásra, így tovább csökkentheti az éves hiányt. Paks leállása havi 50-95 milliárd forint extra kiadást jelent, de gazdasági növekedésre gyakorolt hatása elenyésző.
A Pénzügyminisztérium 400 milliárd forintos kiadáscsökkentést ért el, többek között a túlárazott szerződések felülvizsgálatával. Példaként említették a Magyar Államkincstár IT beszerzéseit, ahol egy korábbi 110 millió forintos szolgáltatást új szolgáltatóval 73 millió forintra csökkentettek. Összességében az IT beszerzések és kommunikációs kiadások visszavágása 16 milliárd forinttal mérsékelte a hiányt. A megtakarítások jelentős része az államigazgatás kiadásait érinti.
A Tisza-kormány a költségvetés módosításával egy új fejezetet kíván nyitni az államháztartás átláthatóságában és elszámoltathatóságában. Kármán András szerint ez a lépés szimbolikus jelentőségű, és az előző kormány költségvetésének, valamint költéseinek alapos felülvizsgálatát jelenti. Az államtitkár kiemelte, hogy a valósághoz igazodó költségvetés megteremtéséhez elengedhetetlen a valós gazdasági pálya figyelembe vétele.
Az előző kormány a választások előtt jelentős kiadásnövekedést produkált. Január és március között 700 milliárd forinttal költött többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, ami az úgynevezett választási osztogatásoknak tudható be. A Tisza-kormány az év hátralévő részére 1260 milliárd forint kiadással számol, ami megegyezik az elmúlt két év azonos időszakának átlagos szintjével.
Az ország jelenleg aszály-, klíma- és energiaválsággal küzd, amelyre az előző kormány elmulasztott infrastrukturális beruházásai miatt nem volt felkészülve. A Havária Alap létrehozása éppen ezen hiányosságok orvoslását és a károk enyhítését célozza, biztosítva a szükséges forrásokat a kritikus helyzetek kezelésére.
A költségvetési módosítások és a bejelentett intézkedések alapvető fontosságúak az államháztartás stabilitásának és átláthatóságának helyreállítása szempontjából. A kiadások felülvizsgálata, a pazarló szerződések megszüntetése és az IT beszerzések racionalizálása hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához. A kormány célja, hogy a valósághoz igazítsa a költségvetési számokat, ezzel növelve a bizalmat mind a hazai, mind a nemzetközi piacok felé.
Az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása kiemeli a kormány azon szándékát, hogy felkészüljön a jövőbeni válságokra és pótolja az elmúlt időszakban elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket. Ez a lépés hosszú távon hozzájárulhat az ország ellenálló képességének növeléséhez az éghajlati és energetikai kihívásokkal szemben. Az EU-s Helyreállítási Alapból származó források bevonása további stabilitást és fejlesztési lehetőségeket biztosít.
A 63 milliárd forintos szociális intézkedések, bár a részleteik nem ismertek a forrás alapján, jelzik a kormány azon törekvését, hogy a költségvetési konszolidáció mellett a társadalmi jólétet is figyelembe vegye. Az állami kötelezettségvállalások folyamatos felülvizsgálata és a megtakarítási potenciál kiaknázása kulcsfontosságú a fenntartható költségvetési pálya eléréséhez.
Az állami kötelezettségvállalások felülvizsgálata még nem ért véget, ami további megtakarítási lehetőségeket rejt magában. A Pénzügyminisztérium folyamatosan vizsgálja a szerződéseket és a kiadásokat, hogy maximalizálja a költségvetési hatékonyságot. A gazdasági növekedés kedvező fordulata, a fogyasztás és a beruházások növekedése pozitív kilátásokat vetít előre a gazdaság számára.
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pozitívan értékelte a hazai állampapírpiacot. Az állampapírok után fizetendő felárak alacsonyak maradtak, a lakossági értékesítés folyamatosan nő, és júliusra rekord magas, 5500 milliárd forintra bővült a költségvetés betétállománya. Ez a stabilitás hozzájárul az ország pénzügyi ellenálló képességéhez.
A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a 2025-ös 74,9 százalékról 77,5 százalékra fog emelkedni. A kormányzati intézkedések célja, hogy hosszú távon fenntartható pályára állítsák az államháztartást, miközben kezelik a jelenlegi gazdasági és környezeti kihívásokat. A költségvetési átalakítások tehát nem egyszeri beavatkozások, hanem egy folyamatosan zajló, átfogó stratégia részei.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása