Tiborcz István, Orbán Viktor exminiszterelnök veje, a BDPST-csoporton keresztül részlegesen kiszállt a Gránit Bankból, amely az egyik legfontosabb részesedését jelentette. A TiberisDigital Kft. több lépcsőben értékesítette banki pakettjeit, ami számos találgatást és információt generált a piaci szereplők körében. A tranzakciók részletei és a mögöttes tervek most válnak nyilvánossá, rávilágítva a magyar bankpiac sajátosságaira és a befektetői motivációkra.
A BDPST-csoport először az FZS Mag Investment Kft.-vel és két, vele összehangoltan eljáró hazai befektetőtársasággal kötött megállapodást. Ez az ügylet a szavazati jogok 9,86 százalékára, tulajdoni hányadban pedig körülbelül 3,6 százalékra vonatkozott, figyelembe véve a Gránit Bank bonyolult részvényesi struktúráját, ahol a szavazatelsőbbség és a tulajdonjog szétválik. Az FZS Fáy Zsolt monogramja, a három cég pedig a MagNet Bank tulajdonosainak, Fáy Zsoltnak, Salamon Jánosnak és Rostás Attilának az érdekeltségébe tartozik.
Ezt követően, egy héttel később, a BDPST bejelentette, hogy megállapodást kötött a Fafner Capital Kft.-vel. E tranzakció eredményeként a Fafner Capital 20,48 százalékos tulajdoni hányaddal és 30,22 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik majd a bankban. A Fafner Capital mögött Erős János bankár áll, aki korábban az ÁÉB, K&H és MFB vezetőjeként is ismert volt. Összességében a MagNet Bank tulajdonosi köre mintegy 10 százalékos, Erős János pedig körülbelül 30 százalékos befolyást szerzett a Gránit Bankban.
A tárgyalások júliusban, augusztusban és szeptemberben zajlottak, Tiborcz István személyesen egyeztetett Fáy Zsolttal és Erős Jánossal. A BDPST jogi csapatát Hamar Endre vezette, a MagNet-tulajdonosokat Fáy Zsolt képviselte jogászok segítségével, míg Erős Jánost Zamecsnik Tamás, Zamecsnik Péter büntetőügyvéd fia támogatta. A jogászok kérték a szereplőket, hogy a tranzakció lezárásáig ne nyilatkozzanak a tőzsdei cégről.
A MagNet-es megállapodás jogilag egyszerűbbnek bizonyult, mivel a KELER elszámolóháznál egy szabványosított elszámolási technika, a DvP (Delivery versus Payment) került alkalmazásra. Ennek során a vevők a pénzt, az eladó, a TiberisDigital pedig a részvényeket helyezte el brókercégeik számláján, majd az engedélyek megszerzése után a KELER egyidejűleg átvezeti azokat. Információk szerint az eladói oldal nyomást gyakorolt Erős Jánosra azzal, hogy a magnetes ügyletet idő előtt bejelentették, jelezve más érdeklődők jelenlétét.
Erős János vásárlása eltérő módon történt. Ebben a konstrukcióban Tiborcz István nem jutott készpénzhez, hanem a vevők átvállalták azt az MBH-hitelt, amiből Tiborcz korábban megvásárolta a bankrészvényeket. Ez egy készpénzmozgással nem járó hitelátvállalás volt. A bejelentések a Tisza-kormány érdeklődését is felkeltették. Erős János állítólag Bécsben is járt, jelezve potenciális eladási szándékát az Erstének vagy a Raiffeisennek, de a helyzetet tovább bonyolítja, hogy állítólag nem is az MBH-nál lett adós, hanem további tranzakciós elemekkel is kiegészült az ügylet.
A Gránit Bank körüli események megértéséhez érdemes visszatekinteni a Polgári Bank történetére. Amikor a Fidesz a takarékszövetkezeteket beolvasztotta, a Polgári Takarékszövetkezet az utolsó pillanatban sikeresen bankká alakult. A Hajdú-Bihar megyei Polgár településen működő intézmény vezetése, élén az 1946-os születésű Béke Lászlónéval, évtizedek óta próbálta eladni a bankot.
Az eladásra jó okuk volt: a vezetés elöregedett, többen megbetegedtek, és jelentős informatikai fejlesztésekre lett volna szükség. Ezt követően hosszú huzavona kezdődött, melynek során számos befektetői kör, köztük zsidó hitközség, közel-keleti és orosz befektetők, aranykereskedők, valamint Ruszlán Rahimkulov magyar-orosz befektető fixereként ismert Zentai Péter is érdeklődött. Ezeket a befektetőket a források „funny buyer” vagy „fly by night” kategóriába sorolták, mivel valószínűleg sosem kaptak volna engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) bankvezetésre.
Végül ezekkel a befektetőkkel nem sikerült megállapodni, de opciós jogokat szereztek, ami megakadályozta, hogy másnak eladhassák a bankot. Vélhetően abban bíztak, hogy az idősödő tulajdonosok helyzete romlik, és az ár lejjebb vihető. 2023 októberében Béke Lászlóné elhunyt, amiről a Magyar Bankszövetség is megemlékezett. Ezt követően Köves Slomóék köre, az EMIH-hez köthető befektetők kerültek pozícióba, majd részüket Zentai Péter vette át, végül pedig a MagNet Bank. A MagNet egy részvénycsere révén tudott vásárolni, ahol Zentaiék 10 százalék alatti tulajdonrészt szereztek a MagNetben, miközben a korábbi tulajdonosok megtartották 75 százalék feletti részesedésüket. A MagNet kihasználta a Polgári Bank szorult helyzetét.
A vevők motivációi eltérőek, de mindkettő stratégiai jelentőségű. A MagNet Bank tulajdonosai szinergiákat látnak az érintett bankok között, és méretgazdaságossági, valamint szabályozási megfelelési szempontból is előnyösnek tartanak egy kisbankokból felépülő középbankot. A sok jegybanki előírás miatt a magyarországi kisbankok nehéz helyzetben vannak, a banki alkalmazottak jelentős része a jegybanki megfelelésen dolgozik, ezen egy összeolvadás segíthetne.
Erős János befektetésének hátterében az a meggyőződés áll, hogy a piacvezető, de döntően lakossági fókuszú bankok (mint az OTP és az átalakulás előtt álló MBH) mellett felértékelődhet egy olyan magyar tulajdonú bank, amely a hazai vállalatok finanszírozására specializálódik. Ez a stratégia egyértelműen a vállalati szektorban rejlő potenciált célozza meg, szemben a lakossági banki szolgáltatások dominanciájával.
Jelenleg a TiberisDigitalnál még jelentős mennyiségű részvény található, de a piaci szereplők arra számítanak, hogy Tiborcz István végül minden részesedését értékesíti. A jövőre nézve számos pletyka kering a gazdasági körökben. Felmerült, hogy Erős János és Fáy Zsolt esetleg összefognak, vagy hogy Leisztinger Tamás, illetve Ruszlán Rahimkulov is érdekeltek lehetnek a történetben. Ezeket a pletykákat azonban a tűzközelben lévő szereplők nem erősítették meg.
A tranzakciók lezárása és a bankok jövőbeli stratégiája kulcsfontosságú lesz a magyar bankpiac alakulása szempontjából. Különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy a MagNet Bank tulajdonosainak szinergiaelképzelései, valamint Erős János vállalati fókuszú víziója hogyan valósul meg, és milyen hatással lesz a hazai pénzügyi szektorra. A Gránit Bank tulajdonosi szerkezetének változása új fejezetet nyithat a magyar bankrendszerben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása