Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő legfrissebb elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország energiaellátása és gazdasági stabilitása komoly kihívások elé nézhet a nemzetközi folyamatok alakulása miatt. A szakértő szerint hét, egymással összefüggő globális esemény együttesen okozhat jelentős piaci zavarokat, amelyek akár újabb inflációs hullámot is elindíthatnak az országban. Kiemelte a közel-keleti konfliktus esetleges eszkalációját, az orosz olajipari infrastruktúrát érő támadásokat, valamint a tengeri szállítási útvonalak biztonságának romlását, mint fő kockázati tényezőket.
Tarjányi Péter közösségi oldalán részletezte azokat a nemzetközi fejleményeket, amelyek szerinte veszélyeztetik az ország energiaellátását. Az egyik legfontosabb kockázatként az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti növekvő feszültséget nevezte meg. Egy esetleges további katonai akció, illetve az arra adott iráni válasz súlyosan befolyásolhatja a globális energiapiacot, különösen a Hormuzi-szoros lezárása vagy a jemeni húszik által a Báb-el-Mandeb térségében okozott hajózási zavarok esetén.
Amennyiben ez a két stratégiai tengeri útvonal egyszerre válna akadályozottá, az nemzetközi energiaválsághoz vezethetne. A szakértő emellett kitért az orosz olajpiac helyzetére is, ahol az ukrán támadások az orosz olajfinomítók ellen zavarokat okozhatnak. Ez a stratégia ütközhet Donald Trump amerikai elnök azon törekvésével, hogy mérsékelje az üzemanyagárakat.
Az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapások erősödése, különösen a közel-keleti helyzet romlásával párhuzamosan, tovább súlyosbíthatja az üzemanyagpiaci helyzetet. Tarjányi szerint Magyarország helyzete különösen érzékeny az orosz kőolajtól való jelentős függősége miatt. A 2025-ös adatokra hivatkozva megjegyezte, hogy a magyar nyersolajimport több mint 90 százaléka Oroszországból származott.
Magyarország energiaellátása historikusan jelentős mértékben támaszkodik az orosz forrásokra, ami sebezhetővé teszi az országot a nemzetközi piaci ingadozásokkal szemben. Tarjányi Péter kiemelte, hogy a Barátság vezeték leállása idején már sikerült alternatív forrásból, az Adria-vezetéken keresztül olajat beszerezni. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy léteznek más beszerzési lehetőségek, de az ellátás diverzifikálása továbbra is kulcsfontosságú.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak már most proaktívan kellene felkészülnie a lehetséges kedvezőtlen forgatókönyvekre. A múltbeli események rávilágítottak arra, hogy a külső sokkok gyorsan és jelentősen befolyásolhatják a hazai gazdaságot és az árakat. Az energiaellátás biztonsága nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, amely stratégiai gondolkodást igényel.
Tarjányi Péter öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül a legsúlyosabb az lenne, ha a közel-keleti konfliktus eszkalációja, az orosz finomítók termelésének visszaesése és a tengeri szállítás akadályozása egyszerre következne be. Ebben az esetben az olaj és a gázolaj ára jelentősen emelkedhetne, ami közvetlenül újabb inflációs hullámot indíthatna el Magyarországon. Az üzemanyagárak drágulása dominóeffektust váltana ki.
A magasabb közlekedési és áruszállítási költségek azonnal megjelennének az élelmiszerek és számos szolgáltatás árában. Ezáltal a lakosság megélhetési költségei tovább növekednének, ami komoly gazdasági és társadalmi feszültségeket okozhatna. A szakértő szerint a magyar gazdaság ellenálló képességének növelése érdekében elengedhetetlen az energiaellátás biztonságának garantálása.
A jelenlegi orosz függőség miatt az ország különösen kitett a külső piaci sokkoknak. A diverzifikáció hiánya súlyosbítja a helyzetet, mivel korlátozza a mozgásteret egy esetleges válsághelyzetben. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző intézkedések hiánya hosszú távon sokkal költségesebb lehet, mint az időben történő felkészülés.
A szakértő szerint a magyar kormánynak azonnali lépéseket kell tennie a kockázatok minimalizálása érdekében. Elsődleges fontosságú az olajbeszerzés több lábra állítása, a Barátság vezeték mellett az Adria-vezeték kapacitásainak kihasználása és alternatív források biztosítása. Ehhez elengedhetetlen Horvátországgal az együttműködés erősítése a viták elmélyítése helyett.
Tarjányi sürgette a gázolajtartalékok külön ellenőrzését is, mivel a nyersolaj rendelkezésre állása önmagában nem garantálja a feldolgozott üzemanyag megfelelő mennyiségét. Fontosnak tartja továbbá a MOL finomítói fejlesztéseinek felgyorsítását és a válságtervek rendszeres felülvizsgálatát. Kiemelte, hogy fel kell készülni arra az esetre, ha egy fontos olajvezeték harminc napra kiesne, miközben Európa más részein is üzemanyaghiány alakulna ki.
Végül hangsúlyozta, hogy az energiaellátás biztonságát a diplomácia egyik kiemelt feladatává kell tenni, és a lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról. Tarjányi Péter arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem az a feladata, hogy eldöntse, melyik nagyhatalomnak van igaza, hanem az, hogy megőrizze az ellátás biztonságát még akkor is, ha a nemzetközi szereplők döntései súlyos következményekkel járnak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása