Tanács Zoltán, a frissen megalakult Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője egy beszédében ismertette a tárca jövőképét és az ország gazdasági felemelkedésének lehetséges útjait. A miniszter szerint Magyarország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hogy azokból építsen gazdasági jólétet, így a jövő záloga az emberekben, a humán tőkében rejlik.
A miniszter beszámolt arról, hogy a több mint 450 fős Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti és működési szabályzata elkészült, így megkezdődhet a tudomány és technológia érdemi fejlesztése. Az elmúlt időszakban feltérképezték az örökölt állapotokat, ami több feljelentést is eredményezett, de a jövőt ettől függetlenül kell építeni. Tanács Zoltán kiemelte, hogy a diagnózis szerint Magyarország az elmúlt évtizedekben, különösen az uniós tagság óta, rendre az utolsó harmadban szerepelt az EU innovációs és tudománypolitikai mutatóiban, legyen szó szabadalmak számáról vagy a K+F ráfordításokról.
A miniszter szerint a hazai K+F ráfordítások a GDP 1,3 százalékát teszik ki, míg az uniós átlag 2,2 százalék, és a cél a 3 százalék feletti szint elérése, ami Finnországban már 4 százalék. A forrásnöveléshez az állami költségvetés mellett a vállalatoknak is többet kellene költeniük, amit gazdasági ösztönzőkkel és új kommunikációval kívánnak elérni. Kritizálta az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő jellegű tevékenységekre fókuszáló korábbi logikát, példaként említve az akkumulátorgyárakat, ahol szerinte a munkabérre és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat sem tartották be. Célként jelölte meg a meglévő szerződések újratárgyalását és az új befektetéseknél a magas hozzáadott értékű iparágakra, mint a gyógyszeriparra és a szellemi tőkére épülő szolgáltatásokra való koncentrációt.
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban Tanács Zoltán elmondta, hogy a kormány 6000 milliárd forintnyi támogatást hozott haza, és több száz milliárd forintot csoportosítottak át digitalizációra és K+F-re. Ugyanakkor rámutatott az informatikai beszerzések korábbi, rendkívül alacsony hatékonyságára, ahol a tárca három-négyszeresen, sokszor tízszeresen túlárazott szerződéseket talált. Az informatikai beszerzési rendszert átalakítják, megszüntetve a kedvezményezett vállalkozók körét, tiszta versenyt hirdetve.
Magyarország természeti erőforrásokban szegény ország, a vizek jelentős része külföldről érkezik, és több víz távozik, mint amennyi beérkezik. Ez a tény is alátámasztja a miniszter azon állítását, hogy a gazdasági jólét alapját nem a természeti kincsekben kell keresni. Az elmúlt három évtizedben, az uniós csatlakozás óta eltelt több mint húsz évben a tudománypolitikai és innovációs mutatókban az ország rendre az EU tagállamok alsó harmadában helyezkedett el, ami rávilágít a terület elmaradottságára.
A korábbi gazdaságpolitikai irányvonal az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő jellegű iparágak betelepítését ösztönözte, ami bár bizonyos mértékben hozzájárult a foglalkoztatáshoz, nem segítette elő a magasabb szintű innovációt és a szellemi tőke fejlődését. Az állami informatikai beszerzésekben tapasztalt túlárazások és a központosítás negatív hatásai szintén hozzájárultak a hatékonyság hiányához és a források pazarlásához.
A miniszter szerint a jövőbeni gazdasági siker kulcsa az egészséges és képzett humán tőkében rejlik, amelyet egyformán kell elosztani a társadalomban, és az ebből eredő eredményeket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ez a megközelítés alapjaiban változtatná meg a gazdaságfejlesztési stratégiát, a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődésre helyezve a hangsúlyt.
A K+F ráfordítások növelése, különösen a vállalatok részéről, elengedhetetlen a versenyképesség javításához. Az új befektetési politika, amely a magas hozzáadott értékű iparágakra koncentrál, hosszú távon fenntarthatóbb és innovatívabb gazdasági szerkezetet eredményezhet. Az informatikai beszerzések átalakítása és a tiszta verseny elve hozzájárulhat a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a korrupció visszaszorításához.
Az oktatás alapvető szerepet játszik a jövő innovátorainak és kutatóinak kinevelésében. Az alapfokú oktatásban a lexikális tudás csökkentése, a projekt- és csoportmunka, a kudarctűrés és a vállalkozó kedv erősítése, valamint a hibázástól való félelem leküzdése kulcsfontosságú. A középiskolai és felsőoktatási programok, mint a STEM-foglalkozások, robotikai versenyek, valamint a fiatal kutatók és doktoranduszok támogatása alapozhatják meg a jövő tudományos és technológiai fejlődését. A modellváltó egyetemek visszatérése az uniós programokba, mint az Erasmus és Horizont, szintén jelentős előrelépés.
A technológiatranszfer, vagyis a tudományos eredmények piaci termékké alakítása, kritikus fontosságú a kutatási befektetések megtérüléséhez. A startup ökoszisztéma fejlesztésében a miniszter a közös finanszírozásban és a magánbefektetések követésében látja a megoldást, elutasítva az állami "ingyenpénz" modelljét, mely szerinte inkább gátolja, mint segíti az innovációt.
A minisztérium célja egy olyan jövő építése, ahol a magyar gazdaság a szellemi tőkére és a magas hozzáadott értékű iparágakra épül. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés stratégiai fontosságú területekké válnak, amelyekbe jelentős állami és vállalati forrásokat terveznek befektetni. A felvázolt reformok hosszú távon hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének növeléséhez és egy stabilabb, innovatívabb gazdasági környezet megteremtéséhez.
A fiatal generációk digitális eszközhasználatának szabályozása, mint az EU Kids Act rendelettervezete, vagy az MI-eszközök felelős bevezetése is része a jövőépítésnek. A kutatóhálózat sorsának rendezése és a tartós finanszírozás biztosítása elengedhetetlen a tudományos munka nyugodt körülményeinek megteremtéséhez. Stipsicz András ideiglenes elnöki kinevezése a HUN-REN élére az átmeneti időszak levezénylését szolgálja.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása