Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn, október 5-én tartott meghallgatást Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter részvételével. A meghallgatás, amely több mint két órán át, egyes források szerint három órán keresztül zajlott, a volt miniszter kínai BYD autógyártó cégnél betöltött új pozíciójára, valamint a vállalatnak korábbi hivatali ideje alatt nyújtott állami támogatásokra fókuszált.
A meghallgatást a Tisza párt kezdeményezte, nemzetbiztonsági, összeférhetetlenségi és morális kockázatokat megjelölve. Apáti István, a Nemzetbiztonsági Bizottság Mi Hazánk-os elnöke már szeptember közepén bejelentette a vizsgálat elindítását Szijjártó BYD-nál vállalt pozíciójával kapcsolatban. Czakó-Czirbus Pál, a Tisza párt parlamenti bizottsági tagja szerint nemzetbiztonsági értelemben kockázatos lehet, ha egy volt külügyminiszter ilyen rövid időn belül átviszi a tudását egy nemzetközi céghez.
Szijjártó Péter a Fidesz–KDNP választási vereségét követően eleinte elfoglalta parlamenti mandátumát, azonban júliusban lemondott képviselői helyéről. Ezt követően a BYD vállalatcsoportjának külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként kezdett dolgozni. Magyar Péter miniszterelnök a bejelentéssel kapcsolatban morális és jogi aggályokat is felvetett, „vérlázító korrupciónak” nevezve a történteket, és megjegyezve, hogy egy normális demokráciában léteznie kellene egy „cooling period” (karantén időszak) elvének a kormányzati pozícióból a versenyszférába való átlépéskor.
A meghallgatás előtt Szijjártó Péter a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a BYD-gyárnak adott állami támogatások a szokásos keretek között maradtak, és a szegedi infrastrukturális beruházások a helyi vezetéssel egyeztetve, a szegediek érdekeit szolgálva valósultak meg. Hozzátette, hogy bár jogilag nem lett volna kötelező, készséggel és örömmel jött, mert az elmúlt évek kormányzati munkájának legsikeresebb területének tartja a beruházásösztönzést. Kiemelte, hogy 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, ami összesen 23 500 milliárd forintot és 187 ezer munkahelyet jelent Magyarország számára.
A volt miniszter három fő „félreértést” kívánt tisztázni a BYD-támogatás körül. Először is, hangsúlyozta, hogy a BYD a szokásos pénzügyi támogatási keretet kapta meg, amely kevesebb volt, mint más hasonló autógyárak támogatása. Másodszor, az állami infrastruktúra-fejlesztés minden más autógyárnál, így Győrben és Debrecenben is megvalósult, és állítása szerint Szegeden ez a debreceni beruházás felét tette ki. Harmadsorban, a „vendégmunkások” kérdését is tévhitnek nevezte. Elmondása szerint ők a Fidesz-kormány által kidolgozott csoportos keretengedély keretében érkeztek, melynek célja a csúcstechnológiás cégek gyors felállítása az adott országból érkező mérnökökkel és munkásokkal. A gyár felépülése után magyar munkásokat képeznek ki, akik 2027-től átveszik a gyár vezetését.
A meghallgatás során Velkey György László, a Külügyminisztérium államtitkára „megrendítőnek” nevezte az ülést. Elmondása szerint a Külügyminisztérium kollégáinak köszönhetően rengeteg dokumentumot sikerült megmenteni, amelyek alapján egy több ponton aggályos minisztérium képe rajzolódik ki. Az államtitkár szerint Szijjártó Péter több száz milliárd forintos támogatást tárgyalhatott ki a BYD-nek.
A meghallgatás végén a fideszes Horváth László kijelentette, hogy „Szijjártó Pétert lehet szeretni és nem szeretni, de teljesítménye elismerésre méltó”. Ezzel szemben a Tisza párt képviselői „megrendítőnek” nevezték a hallottakat, míg a fideszes tagok szerint semmi nem utal nemzetbiztonsági kockázatra. Czakó-Czirbus Pál azt is hozzátette, hogy a hétfői ülés csak az első felvonása volt egy meghallgatás-sorozatnak. Az ülés dinamikája alapján Szijjártó „kiosztotta a sajtót”, de „nem győzte meg a tiszásokat”.
A parlamenti meghallgatás rávilágít a kormányzati és üzleti kapcsolatok átláthatóságával, a köztisztviselők magánszektorba való átlépésének etikájával, valamint a külföldi, különösen nem uniós országokból érkező befektetések nemzeti érdekekre és biztonságra gyakorolt szélesebb körű hatásaival kapcsolatos folyamatos magyarországi vitákra. A Tisza párt kezdeményezése ezeket a kérdéseket hozta előtérbe, elszámoltathatóságot és tisztánlátást követelve a korábbi magas rangú tisztviselők döntéseivel és karrierútjaival kapcsolatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása