A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, melynek célja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának működését és díjazását érintő jelentős változások bevezetése. A javaslat értelmében megfeleződnének a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjai, rögzítetté válna a megbízatásuk időtartama, és jelentősen megerősödnének ellenőrzési jogköreik. Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes kedden nyújtotta be az MNB-törvény módosításáról szóló előterjesztést.
A törvényjavaslat értelmében a felügyelőbizottság elnökének havi tiszteletdíja a jegybankelnök alapbérének 70 százalékáról 35 százalékára csökkenne, míg a többi tag díjazása 60 százalékról 30 százalékra mérséklődne. Ez a változás a testület minden tagja számára a jelenlegi díjazás felére csökkentését jelentené. A felügyelőbizottsági tagok megbízatása a jelenlegi, MNB elnökének mandátumához igazodó rendszerről négyéves, egyszeri, további négy évvel meghosszabbítható időtartamra módosulna.
Az előterjesztés egyértelműen rögzíti, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre kiterjed az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az általa alapított alapítványokra is. A testület legalább negyedévente meghallgatná ezen cégek vezetőit és az alapítványok kuratóriumi elnökeit, akiknek a jegybankelnök által kijelölt alelnökkel együtt kellene megjelenniük. A beszámoláshoz szükséges dokumentumokat legalább öt munkanappal korábban kellene benyújtaniuk.
A rendszeres ellenőrzések mellett a felügyelőbizottság rendkívüli vizsgálatokat is végezne a hatáskörébe tartozó szervezetekről és folyamatokról tudomására jutó információk alapján, melyet bárki jelezhetne. Az érintett szervezeteknek teljeskörűen együtt kellene működniük az ellenőrzéssel, hiánytalanul válaszolniuk a megkeresésekre, és átadniuk a szükséges dokumentumokat. Az ellenőrzésekhez az MNB külön, a felügyelőbizottság irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetne, amely szervezetileg elkülönülne az igazgatóság által irányított egységtől.
Ennek az új szervezetnek a vezetője és szakértői felett a felügyelőbizottság elnöke gyakorolná a munkáltatói jogokat. A felügyelőbizottság fogadná el az éves ellenőrzési tervet, legalább félévente megtárgyalná a jelentéseket, és ellenőrizné a szükséges intézkedések végrehajtását. Külső szakértők bevonására is lehetőség nyílna, a működéshez szükséges forrásokat pedig az MNB biztosítaná.
A javaslat szerint átalakulna a felügyelőbizottság tagjainak jelölési és az elnök megválasztási rendszere. A költségvetési és a gazdasági ügyekért felelős parlamenti bizottságok két-két tagra tennének javaslatot, akikről az Országgyűlés egy csoportban szavazna. A testület további két helyét a miniszter képviselője és az általa megbízott szakértő töltené be.
Az elnök jelölésére az új rendszerben a felügyelőbizottsági tagjelöltek és a miniszter által delegált tagok tennének javaslatot a négy parlamenti jelölt közül. Az elnök megválasztásáról végül az Országgyűlés döntene, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol a kormánypárti képviselőcsoportok jelölik. Az indokolás hangsúlyozza, hogy a megerősített ellenőrzési jogkör sem érintheti a jegybank alapfeladatait, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatását.
A törvény elfogadása esetén azonnal hatályba lépne, és az MNB-nek 30 napon belül gondoskodnia kellene arról, hogy szervezeti és működési szabályzata biztosítsa az új jogosultságokat. Az előterjesztés hatályon kívül helyezné az MNB-törvény sarkalatosságra vonatkozó záradékát is, melyet az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsol. A tervezet előzetes bejelentése az Európai Központi Bank felé megtörtént.
A törvényjavaslat célja az MNB és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságok, valamint alapítványok átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése. A felügyelőbizottsági tiszteletdíjak csökkentése a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodás elvét erősíti. Az ellenőrzési jogkörök kiterjesztése és az új belső ellenőrzési szervezet létrehozása függetlenebb és hatékonyabb felügyeletet tesz lehetővé a jegybanki működés felett.
A megbízatások időtartamának rögzítése és a jelölési folyamat átalakítása a felügyelőbizottság összetételét és működését is befolyásolja. Ezek a változások hozzájárulhatnak a jegybanki intézményrendszer integritásának és a közbizalom erősítéséhez. Az előterjesztés tehát nem csupán pénzügyi, hanem intézményi reformokat is magában foglal.
A törvényjavaslat elfogadása esetén jelentős változásokat hozhat az MNB irányításában és ellenőrzésében, új kereteket szabva a jegybanki felügyeletnek. Az új szabályok várhatóan növelik a jegybankhoz kapcsolódó entitások pénzügyi és működési transzparenciáját, ezzel is erősítve a felelősségvállalást. Az Európai Központi Bank előzetes tájékoztatása jelzi a nemzetközi normáknak való megfelelést és a transzparencia iránti elkötelezettséget.
A módosítások hosszú távon befolyásolhatják a jegybanki felügyelet hatékonyságát, valamint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos közbizalmat. Az Országgyűlés döntése alapvető hatással lehet a Magyar Nemzeti Bank jövőbeni működésére és ellenőrzési mechanizmusaira.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása